A karalábé népszerű káposztafajta, ezért számos kertben termesztik. A legfinomabb része a gumó. De mi van, ha egyik sem alakul ki? Itt megtudhatja, mi a teendő, ha a karalábé nem képez gumót.

Dióhéjban

  • A gumó a karalábé ehető része
  • a talaj felett nő, és a hajtástengely elsődleges megvastagodása okozza
  • A gumó mérete, színe és alakja fajtánként változik
  • A tuberkulózis kialakulásának megelőzésének leghatékonyabb módja az okok azonosítása és megelőzése
  • Kerülje el a gondozási hibákat, növelje az ellenálló képességet, védekezzen a betegségek ellen

Ez miért van?

Ha a karalábé nem képez gumót, ennek többféle oka lehet. A legtöbb esetben az ültetési és gondozási hibák a felelősek ezért. Így előfordulhat, hogy a karalábét túl mélyre ültették, vagy nem tartottak távolságot a növények között. Más okok lehetnek a túl sok nitrogéntrágyázás vagy a túl hideg hőmérséklet. Ráadásul a vetésforgó és a hozzá kapcsolódó lúdgyökér be nem tartása megakadályozhatja a gumóképződést, akárcsak az úgynevezett szívtelenség vagy az alsóbbrendű növények vásárlása.

Tipp: Egyébként a karalábé levelei is ehetőek, lényegesen több egészséges összetevőt tartalmaznak, mint a gumó.

Ügyeljen az ültetési mélységre és a távolságra

Azokat a növényeket, amelyekben nem fejlődik ki gumó, valójában csak ártalmatlanítani lehet. Annak érdekében, hogy az új növényeknél ne legyen ilyen probléma, fontos elkerülni az olyan okokat, mint például a túl mélyre ültetés. A legjobb, ha olyan mélyre ülteti őket, mint korábban a cserépben, körülbelül két-négy centiméter mélyre. A növények közötti távolság legalább ilyen fontos. Itt körülbelül 30 cm ajánlott.

Ne ültessük túl szorosan a karalábét a zöldséges foltba!

Tipp: Ha az ültetés túl sűrű, és a fiatal növényeket esetleg nem izolálták, a karalábé nem tud gumót formálni, mert egyszerűen nincs elég hely.

Kerülje a nitrogénben gazdag műtrágyázást

A helytelen vagy túlzottan nitrogéntartalmú műtrágyázás a gumóképződéssel kapcsolatos problémákat is okozhat, és ezeket részben vagy egészben megakadályozhatja.

  • a túl sok nitrogén a növények kihajtását okozza
  • A gumók nem vagy csak részben alakulnak ki
  • A szükségletekhez igazodó műtrágyázás segítséget ígér
  • folyékony műtrágyák vagy szerves trágyák alkalmasak
  • a kereskedelemben kapható folyékony műtrágyák rövid távú hatást fejtenek ki
  • ezért hetente egyszer alkalmazzuk
  • a szerves trágyák hosszú távú hatást fejtenek ki
  • a teljes termesztési időszak alatt csak egyszer műtrágyázzon
  • legjobb esetben a tenyésztés elején közvetlenül az ültetéskor

Tipp: A tápanyagok vagy a víz hiánya azt is okozhatja, hogy a karalábé virágzásba kezd, és nem fejlődik ki gumó. Ezért rendszeresen kell öntözni az egész kultúrában.

Védelem a szívtelenségtől

A hidegnek annyiban van szerepe, hogy nemcsak szakadáshoz, repedéshez vezethet a fiatal növények termesztése vagy szaporítása során, hanem az is, hogy a karalábé nem képez gumót.

A fiatal karalábé növényeket részesítik előnyben, és nem szeretik a hideget.
  • A tizenkét fok alatti hőmérséklet problémát jelent
  • Ennek eredménye lehet az úgynevezett szívtelenség
  • főleg tavasszal fordul elő
  • túl hideg termesztéssel és érzékeny fajtákkal
  • A növekedési pont idő előtt leáll
  • A növény már nem képez új leveleket
  • lő fel vagy a gazba
  • A gumók nem képződnek
  • Csak megelőző intézkedésekkel lehet orvosolni
  • A karalábé növényeknek melegre van szükségük
  • ügyeljen a 18-20 fokos csírázási hőmérsékletre
  • csírázás után 12-14 fok ajánlott

Védelem a lúdgyökér ellen

A klubgyökér egy úgynevezett vetésforgó-betegség. Ez oda is vezethet, hogy a karalábé nem képez gumót. Egy parazita okozza, amely több évig is megmarad a talajban, és megfertőzi a keresztes virágú zöldségek, köztük a karalábé gyökereit. E kórokozók elleni védekezés egyik legfontosabb intézkedése a vetésforgó betartása és betartása. Ez azt jelenti, hogy a karalábét legkorábban négyenként, jobb esetben hétévente kell termeszteni ugyanazon a helyen, vagy ahol más keresztes virágú növényeket termesztettek.

Ügyeljen a vetésforgóra a veteményesben!

Használjon kiváló minőségű növényeket

Ha a karalábé nem fejleszt gumókat, annak oka lehet a rossz minőségű növényi anyag is. A tavasszal kereskedelmi forgalomban kapható karalábé növényeket gyakran kis cserepekbe ültetik. Néha több hétig szűkösen állnak ezekben az ültetőgépekben. Ennek eredményeként nem tudnak fejlődni, és csak felfelé lőnek. Egy ponton túl állandóak, pl. H. Korukat tekintve valójában teljesen kifejlődöttek, és gyakorlatilag kihagyták a gumóképződés szakaszát.

Tipp: A karalábé növények vásárlásakor ügyeljen arra is, hogy a gyökérgolyó szilárd legyen, a levelek egészségesek és buja zöldek legyenek, és már láthatóak legyenek a kis csomók. A legjobb, ha kertésztől vagy kertészeti központokban vásárolja meg őket, ahol általában jobb a minőség.

Gyakran Ismételt Kérdések

Mennyi ideig tart a gumók kialakulása?

A korai fajtákat az ültetés időpontjától függően április-májustól, a késői fajtákat pedig október-novemberig lehet betakarítani. A vetéstől számítva hat-tizenkét hét is eltelhet az első gumók betakarításáig.

Mikor kezdheti el a karalábé termesztését?

Lehetséges az előkultúra február közepétől? Mielőtt április közepe táján végre kiültetné őket a szabadba, keményítse le körülbelül tíz napig úgy, hogy nappal a szabadba helyezi, majd éjszaka hozza vissza. Vagy egy éjszakára letakarhatod gyapjúval.

Hogyan állapítható meg, hogy egy gumó ehetetlen?

Ha a karalábé a levelek elhervadásáig a földben van, általában csak főzéshez használható. Ha a gumók már fásodtak is, általában ehetetlenek.

Ideális ültetőpartnerekkel elősegíthető a gumóképződés?

Valójában egyes növények elősegíthetik a gumók kialakulását vagy növekedését, feltéve, hogy maguk a karalábé növények jó minőségűek. Jó szomszédok például a retek, a bokorbab vagy a körömvirág és a körömvirág. Ez utóbbiak kártevőriasztó tulajdonságaikról ismertek.

Kategória:

Zöldségeskert