Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
Szeder, almabor bogyó vagy áfonya, az áfonyának (Vaccinium myrtillus) sok neve van, és az egyik legkedveltebb nassolnivaló. A többi bogyós bokrokhoz képest azonban kevésbé elterjedt a kertekben, ami részben a hely- és aljzatigényéből adódik. A termesztett áfonya előnye, hogy a nemesítés olyan fajtákat eredményezett, amelyek eltérő igényűek, és így nehéz körülmények között is jó termést adnak.
Ültessünk áfonyát
vadáfonya
Igényeiket tekintve a termesztett és a vadon élő formák elsősorban elhelyezkedésükben térnek el egymástól. A vadon élő Vaccinium myrtillus az árnyékos, mint a félárnyékos helyeket kedveli. Kerüli a közvetlen napfényt, mivel természetes környezetében az esővíztől függ, az árnyék pedig védi a talajt a gyors kiszáradástól. A vadáfonya ültetésekor ezeket a követelményeket mindig figyelembe kell venni. Ezért gyakran ültetik árnyékos helyre talajtakaróként, mivel más növényekkel összehasonlítva nagyon jól teljesít.
A vadáfonya egyik előnye, hogy a termesztett formákhoz képest nem igényel nagy távolságot. Az erdőben sűrűn nőnek, de a saját kertben ügyeljünk arra, hogy az egyes évelők között 15-20 cm távolság legyen. Főleg, ha nemcsak dekoratív talajtakarók, hanem hozamot is kell biztosítaniuk. A vadon élő áfonyának ráadásul nagyon tápanyagban gazdag talajra van szüksége, ami nem csak a betakarítást javítja, de a növények akár fél méteres magasságot is problémamentesen elérhetik.
termesztett áfonya
elhelyezkedés
Bár az erdei áfonya termése jó termőhelyi viszonyok között meglehetősen elfogadható, a termesztett fajták nemcsak lényegesen nagyobb termést hoznak, hanem a termés mérete miatt könnyebb a betakarítás. A fekvést illetően a fajták jelentősen eltérnek vadon élő rokonaiktól, mivel a napos helyeket részesítik előnyben. Naponta maximum egy kis árnyékot viselnek el, de akkor valamivel alacsonyabb termésre lehet számítani. Ideálisak a széltől védett, napos déli oldalak. A napsütötte házfalon elhelyezett hely szintén ideális, és kedvez a korábbi betakarításnak. A napos és meleg hely a bogyók ízét is javíthatja.
A termesztett áfonya termesztésénél is érdemes odafigyelni a védett helyre, mert a kultúrformák is szeretik az enyhén nyirkos helyeket. A szél gondoskodik arról, hogy a talaj gyorsabban kiszáradjon, és ha az aljzat túl száraz, akkor nemcsak a betakarítás kudarcot vall, de vészhelyzetben a növények még a leveleiket is idő előtt lehullatják. Ha azonban nem választhat ültetési helyet, használja az évelő növényeket öntözze rendszeresen.
Alternatív megoldásként a talajt kéregtakaróval boríthatjuk be kedvezőtlen helyen. Gondoskodik arról, hogy a talaj ne száradjon ki túl gyorsan, és a rothadás tápanyagokat visz be a talajba.
padló
A meszes talaj nem ideális feltételek az áfonya számára. Ez nem csak a növekedésüket befolyásolja, hanem az ízük is. Akinek ilyen körülményei vannak a kertben, annak nem kell nélkülöznie az áfonyát, az ültetéssel járó erőfeszítés csak nagyobb. Meszes talajban kell nagy ültetőlyukak ássák ki. Ezután a padlót egy réteg edényszilánkkal vagy duzzasztott agyaggal készítik elő. Az áfonyánál kerüld a kavics használatát, mert az gyakran túl meszes.
Annak elkerülése érdekében, hogy a mész a szivárgó vízen vagy a talajvízen keresztül visszakerüljön az ültetőgödörbe, masszív műanyag fóliával is ki lehet bélelni. A vizesedés elkerülése érdekében a fólia aljára lyukakat vágnak, hogy a víz el tudjon folyni. A fóliát nem kell levágni az ültetőgödör oldalain.
értesítés: Ha túl sok mész van a talajban, az áfonya ezt általában a levelek sárgulásával mutatja. A meszes talajjal kapcsolatos problémák így egyértelműen megkülönböztethetők a növények vöröses őszi színétől.
Ami a termesztett áfonyában közös a vadon élő áfonyával, az a szeretet savanyú talajok. A normál kerti talaj pH-értéke legfeljebb enyhén savas, de az áfonyának 3,5-4,5 értékű talajra van szüksége. Ha az aljzat nem elég savas, cserélje ki újra. Ideális a savanyú pH-értékű virágföld lápágyásokhoz vagy rododendron talajhoz. A pH állandó tartása érdekében a savanyú talajt rendszeresen kell bedolgozni. A kéregtakaróval történő talajtakarás elősegíti az aljzat állandóan savas pH-értékét is.
Az áfonya szimbiózisban él a mikorrhiza gombákkal, amelyek elősegítik fejlődésüket. A mikorrhiza gombáknak kéregkomposztra vagy legalább kéregtakaróra van szükségük a túléléshez. Ültetéskor már lehet kéregkomposztot tenni a talajba és a talajtakaró réteg további utánpótlást biztosít az állandó rothadás miatt. A talaj pH-értéke állandó marad, ha az áfonyát évente egyszer kéregtakaróval látja el.
ültetési távolság
Ha termesztett áfonyát szeretne termeszteni, gondoskodnia kell arról, hogy elegendő hely legyen a növények között. Vadon élő rokonaikhoz képest az áfonya magas hozamú fajtái akár két méteres magasságot is elérhetnek. Sekély gyökerekként az évelőknek sok helyre van szükségük, hogy elterjedjenek. A növények között legalább 1,5 méter távolságnak kell lennie. Ezt a távolságot más bogyós gyümölcsfajtáktól vagy falaktól is be kell tartani. Ez lehetővé teszi, hogy a gyökerek jól terjedjenek, és a növény elegendő tápanyagot tud felvenni. Csak egy lassan növekvő fajtával, például a "Sunshine Blue"-val csökkentheti a távolságot egy méterre.
tipp: Az áfonya helyének általában mentesnek kell lennie más növényektől. Kerülje a talajtakaró növekedését. A gyomokat rendszeres gyomlálással kell eltávolítani. Alternatív megoldásként a talajt kéregtakaróval boríthatja be.
Kultúra sorokban vagy ágyásokban
Bár áfonya öntermékeny legalább egy további évelő ültetése javasolt. A hozam általában magasabb. Ültetheti az áfonyát sorokba vagy saját évelő ágyásaiba. Soros kultúrában csak 1,5 méteres távolságot kell betartani. Ágyásnál vagy több párhuzamos sorban történő termesztésnél az egyes sorok között is legalább 2,5 méter távolságot kell tartani. Ez azt jelenti, hogy elegendő hely áll rendelkezésre a növények gyökereinek kiterjedésére, és a betakarítást nem nehezíti meg a túl nagy sűrűség.
Áfonya a kádkultúrában
Egyes áfonyafajták vödörben történő termesztésre is alkalmasak. Előnye, hogy ilyenkor sokkal egyszerűbb a helyválasztás, hiszen a vödör napos, széltől védett teraszra is elhelyezhető. Nem kell figyelembe venni a szubsztrátumot vagy a talajviszonyokat sem, mivel a tenyészethez megfelelő szubsztrát vásárolható vödörben.
Bár csak a gyengén növő törpe fajták alkalmasak cserepes kultúrára, minimális távolságra van szükségük a cserépben, hogy a gyökerek jól terjedjenek. Ezért a vödörnek legalább 15 literesnek kell lennie. Elegendő távolság van a széltől, és a gyökerek mélyen és szélesen is fejlődhetnek. Aljzatnak ismét válasszon talajt lápágyásokhoz vagy rododendron növényekhez, és keverje össze kéregkomposzttal.
A nagyobb hozam érdekében több növényt ültessen a kádba, és helyezze el őket csoportba vagy sorban. A következő fajták alkalmasak vödörben történő tenyésztésre:
- cilinder
- Coville
- mez
- spártai
A cserepes tenyésztés egyik kockázata az, hogy az aljzat túl nedves vagy túl száraz. Ennek elkerülése érdekében töltse ki az alját egy réteg durva duzzasztott agyaggal. Az agyaggolyók egyrészt vizet tudnak tárolni, ami csökkenti a kiszáradás veszélyét, másrészt egy vízelvezető réteget képeznek, amely megakadályozza a bevizesedést. További vízelvezető lyukakat is érdemes fúrni, hogy jobban el tudjon folyni az esővíz. A homokkal kevert aljzat biztosítja, hogy a talaj laza és áteresztő maradjon. A kéregtakarás csak korlátozott védelmet nyújt a cserepes kultúrában a kiszáradás ellen, de elősegíti a talaj savas pH-értékét.
tipp: A kertben korlátozott hely mellett lassan növő fajtákat is ültethetünk a szabadba. Gyenge növekedésű fajtáknál elegendő a szabadban legfeljebb 70 cm távolság.