Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A veteményeskertben a zöldségek, gyümölcsök és fűszernövények az év folyamán tápanyagot vonnak ki a talajból. Ahhoz, hogy a növények a következő évben újra virágozhassanak, újra tápanyagokkal kell ellátni a talajt. Ez megtörténhet ősszel vagy télen zöldtrágyával. Zöldtrágyaként olyan növények használhatók, mint a lóhere, csillagfürt, facélia és sárgamustár.

Miért kell műtrágyázni?

A növényeknek tápanyagra van szükségük a növekedéshez. Főleg, ha virágot és gyümölcsöt formálnak, van egy magas tápanyagigény. A természetben a talaj mindig sok tápanyagot tartalmaz a rothadó növényi maradványok, valamint az elhalt kis- és mikroorganizmusok miatt. Ez nem feltétlenül igaz a kertben.

Általában a természetben nem előforduló keverékeket vagy monokultúrákat telepítik. A mindig egyforma növények folyamatosan túl sok tápanyagot távolítanak el a talajból. A sorház előtti előkertben még a legkisebb élőlények sincsenek a természetes mennyiségben jelen. A nehéz építőipari gépek gyakran erősen összetömörítik a talajt, így a növények nem tudnak gyökeret verni, nem férnek hozzá a talaj mélyebb rétegeihez, és így gyengébb mértékben fejlődnek.

Tyúkhúr

A zöldtrágyának számos előnye van. A növények tápanyagot adnak a talajhoz. Ráadásul a gyökereik fellazítják a talajt, ami lehetővé teszi több mikroorganizmus és apró élőlény megtelepedését. Ezek pedig tartósan laza talajt biztosítanak, és olyan mélységeket is elérnek, amelyeket a tipikus zöldtrágyanövények, például a lóhere és csillagfürt gyökérrendszere nem ér el. A padló lesz levegőztetett, az esővíz jobban be tud hatolni és elvezetni, nem jelentkezik bevizesedés.

Megfelelő növények

Közvetlenül a virágzás és a betakarítás után a talaj kimerül. Zöldtrágyához érdemes ősszel olyan növényeket elvetni, amelyek elsősorban a talajt védik nitrogén illetőleg. Gyors növekedésű növényeknek kell lenniük, amelyeket még tél előtt le lehet vágni és a talajba bedolgozni. Alkalmasak:

  • Tyúkhúr
  • sárga mustár
  • csillagfürt
  • Phacelia
  • bükköny
  • borsó
  • lóhere
  • bab

Ezek a növények nagyon gyorsan levéltömeget alkotnak, amelyben tápanyagokat halmoznak fel. Ezenkívül a növényeket könnyen el lehet vetni a betakarított területre. A Phacelia esetében például 150 g mag elegendő egy teljes 100 négyzetméternyi kertre. A növények 300-500 kg zöldtömeget alkotnak október és november folyamán. Körülbelül 1 kg tiszta nitrogént tartalmaz.

csillagfürt

A zöldtrágya egyszerű gondozása

A zöldtrágya növények nem igényesek. A talajt egy kicsit elő kell készíteni: el kell távolítani a gyomokat, meg kell lazítani a talaj felszínét. Ezután elvetik a magot. Egyenletesen oszlassuk el a talajon, és finoman dolgozzuk be a gereblyével. Ezt követően öntözés javasolt. Rendkívül száraz napokon öntözni kell, hogy a zöldtrágya jobban fejlődjön. Nincs szükség nagyobb odafigyelésre.

Vágjuk és keverjük össze

A zöldtrágya azért működik, mert a növények levélanyagát nem takarítják be teljesen és használják fel takarmányként, hanem azért, mert legalább részben beépül a talajba. A gyökereknek is a talajban kell maradniuk. Szimbiózusokat alkotnak a talajban nitrogént felhalmozó mikroorganizmusokkal, és így biztosítják a hosszabb ideig tartó trágyázást.

Csak a növények tíz centi magas vagy lejjebb, a téli barázdával egyszerűen beszánthatók a talajba bejegyzett akarat. Csak a nagyobb növényeket kell előzetesen feldarabolni. A zöldtrágya bedolgozása és a következő növény elvetése között egyébként legalább három hétnek kell eltelnie.

Tehát ha a betakarítás után ősszel vetünk zöldtrágyát, akkor legkorábban októberben vagy novemberben vághatunk és dolgozhatunk a növények alatt. Mert a zöld tömegnek időre van szüksége, hogy a talajban lebomlik. Csak ezután áll készen a talaj a következő termésre. Az őszi zöldtrágya kijuttatása és az őszi vetés a következő tavaszra nem működik. A következő kultúra általában nem alakul ki a kertben november vagy december előtt.

A különböző növények különböző célokat szolgálnak

előnyök és hátrányok

A zöldtrágya összetett és sok mindenre képes. A szóban forgó különböző növényeknek különböző előnyei és hátrányai vannak:

  • Talajszerkezet javítása, humuszképzés: lóhere-fű keverékek, fűfélék
  • Erózió elleni védekezés: lóhere-fű keverékek, legelőfű, gyep
  • A következő növényeket nitrogénnel kell ellátni: borsó és mezei bab (mindkettő nem szívós), lóhere-lucerna keverék, csillagfürt
  • Tartalék nitrogén a következő növényekhez: zöldzab és zöldrozs (nem éli túl a telet), mustár vagy repce, olajretek
  • Mélyen lazítás: csillagfürt, olajos retek, lucerna (évelő termesztés), bab (nem szívós)
  • Gyomirtás: Phacelia, perje vagy évelő lóhere állományok
borsó

példák

spenót

A spenót egy lúdtalp növény. A vetést szeptember közepére kell elvégezni, október már késő. Emellett a hideg fagyokkal a gyapjú huzat érzékeny. A spenót megköti a nitrátot és javítja a humusz vízmegtartó képességét. Nem szabad azonban elvetni a mángold, a cékla vagy a jelentéstétel előtt vagy után.

lucerna

A lucerna hüvelyesek, amelyek nitrogént gyűjtenek és fellazítják a talajt. Ennek eredményeként a tömörödött, beteg és nagyon nehéz talajok újra beültetettekké válnak. A lucerna jó komposztnak. A növényeket augusztusra vetik, és ősszel nőnek.

téli répa

A téli fehérrépa, más néven fehérrépa csak feltételesen alkalmas a fagyra. Augusztusban vetik. Általában túlélik a telet, mert a magokat folyamatosan tesztelik és szaporítják.

téli bükköny

A téli bükköny lepkecsalád, szeptember végétől legkésőbb októberig vetik. A növény összegyűjti a nitrogént és nagy gyökértömeget alkot. Nehéz talajra azonban alkalmatlan.

a téli borsó vagy a mezei borsót október közepén-végén vetik. Nitrogént halmoz fel, jó a gyomok ellen. És jó alsó felületet hagy maga után.

tönköly késői vetésre akár novemberben vagy december elején is alkalmas. A gabona kínál elsősorban talajvédelem télen.

keserű csillagfürt szeptember elejéig el kell vetni. A nitrogéngyűjtő felszabadítja a talajt.

téli rozs már augusztus/szeptemberben vethető, novemberben bedolgozható. Homokos vagy nagyon humuszos talajokon az őszi rozs még tavaszig is a helyén marad. Finoman omlós talajt hagy maga után, elnyomja a gyomokat, előveteményként burgonyának, babnak, de káposztának is alkalmas. Míg a kukoricával nem jön ki.

Még Báránysaláta zöldtrágyára alkalmas. De a salátát legkésőbb október elejéig el kell vetni. Ezután jól gyökerezik a talajban, és finom, omlós állagot hagy maga után.

téli rozs

Az egészséges kerti talaj él

A facélia, a perzsa lóhere, a sárga mustár és a sárga csillagfürt ősztől késő őszig vethető. A magvak gyorsan felszaporodnak, a növényeket le lehet vágni, és még tél előtt bedolgozhatjuk a talajba. Mert ezek a növények nagyon gyorsan nőnek. A gyökereikkel fellazítják a talajt. Miután a levágott növényeket beépítik a talajba, a mikroorganizmusok lebontják őket.

Csak egy négyzetméter talaj felső 30 centiméterében legfeljebb 10 milliárd rájagomba és több millió protozoa él. A munka jó részét az élőlények végzik. De ezt csak akkor tudják megtenni, ha a felső 30 cm-es kerti talajban négyzetméterenként élő 100-200 giliszta közül valamelyik a föld alá hozza a zöldeket. A giliszták jól végzik a dolgukat, alagútjukban a zöld növényeket a föld alá vonják, megeszik, tápanyagban gazdag maradványokat ürítenek ki, és a növényi maradványokat hasznosíthatóvá teszik egyes mikroorganizmusok számára.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Kert karbantartása