
A talaj optimális előkészítése esetén is mindig lesznek nemkívánatos, de hasznos virágzó idegen füvek is a gyepen. Ezt általában nem lehet megakadályozni. Mi a teendő, ha virágzik a pázsit?
Dióhéjban
- a gyakoribb előfordulás oka gyakran a nem megfelelő vagy elégtelen gyepápolás
- A legtöbb esetben nehéz ellenőrizni
- Nehéz megállítani ezeknek a nem kívánt fűféléknek a terjedését
- A legtöbb esetben az eltávolítás csak manuálisan lehetséges
Nemkívánatos virágzó idegen füvek
Vérvörös ujjköles (Digitaria sanguinalis)

- kb 50 cm magas édes fű
- kezdetben fekvő, később hajladozó emelkedő, lazán szőrös
- vándorló gyökérfonálférgek gazdájának tartják
- A levéllemezek finoman selymes, fehéres-vöröses központi ér
- A pázsit nyáron és kora ősszel virágzik
- három-hét laza hamis tüske
- Először erősen trágyázzuk meg a gyepet
- és/vagy nyár elején sekélyen karcoljuk
- Köles feláll, mély vágással kaszál
- rendszeres műtrágyázás és túlvetés, tartsa szorosan a gyepet
- vagy virágzás előtt vágjuk ki
Egynyári réti fű (Poa Annua)

- nem feltűnő, alacsony, világoszöld-sárgás fű
- szinte egyik napról a másikra benépesíti a csupasz foltokat és hézagokat
- áprilistól júniusig fordul elő
- világoszöld szárú, pánikszerű, csaknem fehér virágokkal
- ritkán hosszabb két hüvelyknél
- Tüskéi zöldek, ritkán ibolya árnyalatúak
- amikor a gyep virágzik, májusban és júniusban műtrágyázzon
- ritkábban bőségesen öntözni
- Harc kézi szúrással
- csak fűgyűjtővel nyírjon
- A robotfűnyírók elősegítik ezeknek a pázsitoknak a terjedését
Tipp: Kedvező időjárás esetén a virágok és a magvak szálkái egész nyáron kialakulnak. Az egynyári réti fű egyébként jó nitrogénmutatónak számít.
Közönséges panicles (Poa trivialis)

- tavasszal minden más fű előtt nő
- könnyen összetéveszthető a kölessel
- a nyirkos és nedves talajokat kedveli
- csak felületesen gyökerezik
- A gyep virágai júniustól júliusig
- világoszöld levelek tavasszal
- később vöröses száralap látható
- minél idősebb, annál bozontosabb a növekedés
- száradáskor vörösesbarna színűvé válik és elhal
- csúnya kopasz foltokat hagy maga után
- A védekezés hasonló az egynyári kékfűhöz
Zöld rókafark (Setaria viridis)

- 5-50 cm-es növekedési magasságú virágos fűfélék
- kihajló felszálló kulmák
- nagyon vékony, nem szőrös
- A levelek zöldek, világos vagy lila központi érrel
- A pázsit nyártól kora őszig virágzik
- A virágtüskék simák, ha átkeféljük
- kompakt, megszakítás nélküli
- A sörték vékonyak, hosszúak, puhák, zöldek, később ibolyaszínűek
Értesítés: A köles mindenekelőtt foltos pázsitokon és újonnan magolt területeken, valamint 20 fokos és magasabb talajhőmérsékleten található meg. 15 fok alatti hőmérsékleten és 12 óránál kevesebb fényben elpusztul.
Bermudafű (Cynodon dactylon)

- évelő virágzó füvek, körülbelül 30 cm magasak
- méter hosszú elágazó rizóma
- gyakran sűrű pázsitot képez
- Cukkok karcsúak, fekvők, járulékos gyökerekkel és oldalhajtásokkal
- erős versenytárs a vízért
- virágzik nyártól őszig a pázsiton, meleg területeken egész évben
- legfeljebb hét ujjszerű tüske
- nehéz leszállni a gyepről
Értesítés: A védekezés csak szelektíven kézzel vagy nagy területen lehetséges teljes gyomirtó szerrel (amelynek alkalmazását itt kifejezetten elutasítjuk).
Barnyardgrass (Echinochloa crus-galli)

- 80 cm magas virágzó füvek
- kihajlás egyenesen vagy emelkedő csuhák
- szőrös a csomópontoknál
- Levelei sötétek, szürkés-zöldek, viszonylag szélesek
- Középér fehéres, legfiatalabb levél gördült
- A gyep virágai júliustól szeptemberig
- Virágzat, összetett szálka
- Tüskeszerű részvirágzat, világoszöld vagy lila árnyalatú
kanapéfű (Elymus)

- gyorsabban nő, mint a gyepkeverékekből származó fű
- kitartó, nagy horderejű földalatti futók
- A levelek mélyzöldek, kékesen csillogóak
- magas hajtások, különböző irányban nőnek, 50-120 cm magasak
- Virágzás júniustól augusztusig
- karcsú, tüskés virágzat, 5-20 cm hosszú
- Nehéz megszabadulni tőle
- Csípje ki az újranövő növényeket, amint kikelnek
- lehetőleg teljes gyökérrel
hajlott fű (Agrostis stolonifera)

- örökzöld, kitartó, 8-40 cm magas
- sűrű és puha szőnyeget képez a gyepen
- leveles légi futók
- Levelei csupasz, finoman hegyesek, szürkétől a kékeszöldig
- sima, csupasz, elágazó csúcsok, két-öt csomó
- alsó csomópontokon, hajtásokon és hajtáshordott gyökereken
- július és augusztus között virágzik a pázsiton
- megnyúlt pánikszerű virágzat
- Tüskék sűrű fürtökben
értesítés: Bár a hajlított fű gyönyörű ránézésre, nem kifejezetten kopásálló vagy nyírásálló. A gyakori hegesedés szintén serkenti a növekedést.
Kívánatos virágzó pázsitfüvek
Évelő rozsfű (Lolium perenne)

- nagyon népszerű a pázsitmag keverékekben
- Erős, strapabíró, buja zöld virágzó füvek
- gyorsan növő, csomós, 20 cm körüli magas
- különösen jól fejlődik nitrogénben gazdag talajokon
- A gyep virágai májustól őszig
- A virágok kb. 70 cm magasak
- minél hidegebb, annál sebezhetőbb
- A rendszeres fűnyírás serkenti a növekedést
Figyelem: Az évelő perje a szénanátha egyik leggyakoribb kórokozója hazánkban.
Vörös csenkesz (Festuca rubra)

- gyakran kiváló minőségű gyepkeverékekben találhatók
- évelő, futókat vagy csomókat képző, igénytelen
- Növekedési magassága 20-80 cm
- meredek felálló csuhák
- A levélhüvelyek szinte teljesen zártak
- áprilistól októberig virágzik a pázsiton
- felálló, gyéren elágazó páncélok
- A feltételek alfajonként változhatnak
Gyakran Ismételt Kérdések
Miért terjednek a virágzó füvek a gyepen?A nemkívánatos füvek könnyebben megtelepedhetnek és terjedhetnek, minél figyelmetlenebb a pázsit gondozása. Ha a gyep foltossá válik, nagyon könnyen terjedhetnek. A sűrű, zárt gyep annál fontosabb. Gyakran ezek közül a virágos fűfélék közül néhányat a pázsitmag keverékek is tartalmaznak.
Mikor a legjobb idő a megfelelő utóvetésre?Az újravetés általában a teljes vegetációs időszak alatt végezhető. Ha az idegen fű túlzott növekedése miatt a gyepet teljesen újra kell fektetni, a tavasz vagy a kora ősz a legalkalmasabb erre.
Elkerülhető-e a virágzó fű a gyepen?Nem lehet teljesen megakadályozni ezeknek a pázsitoknak a megtelepedését. Ennek ellenére a megfelelő gyepápolással ellensúlyozhatja az ellenőrizetlen terjedést. Ez különösen magában foglalja a célzott öntözést és a hosszú száraz időszakokat, valamint a megfelelő műtrágyakijuttatást és a rendszeres, legjobb esetben heti kaszálást. Egyes esetekben a felületes karcolódás ártalmatlanná teheti azokat a magokat, amelyek már csírázni kezdenek a talajban.