Nagy, élénksárga virágaikkal a napraforgó minden kertben igazi szemet gyönyörködtető. Nem csoda hát, hogy egyre több kertben találkozhatunk velük. Az egynyári növényeket minden évben újból kell vetni. Természetesen ez felveti a kérdést, hogy mikor kell elvetni a napraforgót. Ahogy az a kertészkedésnél lenni szokott, a válasz az időjárástól és a hőmérséklettől függ.
Helianthus annuus
A napraforgó botanikai neve már egyértelművé teszi: csak egyetlen évig virágzik. Ez azt jelenti: A napraforgó egy tenyészidő alatt magról kész, virágzó és gyümölcstermő növé fejlődik. Életük általában késő ősszel ér véget. Nem tűri a fagyot, és általában nagyon érzékeny a mínuszra.
Általában a napraforgót a vegetációs időszak végén dobják ki, mivel úgysem élné túl a telet. Ezért nem lehet a következő évben újra virágozni a napraforgót. Ha szeretné, hogy a gyönyörű növények tartósan a kertben legyenek, nem kerülheti el, hogy minden évben újra elvesse őket.
A napraforgó vetése
A napraforgómagot vagy kerti boltból vásároljuk, vagy felhasználhatjuk az előző évi növényről gyűjtött magot. Egyrészt lehetőség van arra, hogy a napraforgót beltérben részesítsék előnyben, majd néhány héttel később a fiatal növényeket a szabadba ültessék ki. Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy a növény nagyobb valószínűséggel kezd korábban virágozni. Másrészt a vetés közvetlenül a szabadban és a későbbi helyen is végezhető. Az, hogy melyik módszert választja, nagyban függ az Ön személyes érzékenységétől.
Értesítés: A védett helyiségben (lakásban) a vetés ültetőtálban történik, és március eleje körül kell megtörténni. A fiatal növényeket csak akkor szabad szabadba ültetni, ha már kellően megerősödtek, és kint már nincs fagy.
idő
Mint már említettük, a Helianthus annuus nagyon érzékeny a nulla fok alatti hőmérsékletekre. Ez a kész növényt és a magvakat egyaránt érinti. A napraforgót ezért csak akkor szabad szabadba vetni, amikor már nem kell fagyra vagy talajmenti fagyra számítani. A mi szélességi köreinken ez általában április végén/május elején történik. Ez idő tájt a korai fiatal növényeket is a szabadba kell helyezni. Korábbi időpont esetén túl nagy a veszélye annak, hogy a növény halálra fagy, vagy a mag nem csírázik ki a talajban, majd rothad. A későbbi időpont viszont azt jelenti, hogy a napraforgó később és rövidebb ideig virágzik.
Kivétel évelő napraforgó
A napraforgó nem csak egy napraforgó. Alapvetően két típust kell megkülönböztetni. Minden, ami eddig elhangzott, az egynyári napraforgóra vonatkozik, nevezetesen a Helianthus annuusra, amely már régen a napraforgó megtestesítője kertjeinkben. Emellett azonban vannak más évelő napraforgófajok is, amelyek valamivel kisebb növekedésűek. Jellemző fajok a Helianthus atrorubens, a Helianthus decapetalus vagy a Helianthus tuberosus.
Ezekben a fajokban az a közös, hogy évelőek, ezért szívósak is. Az évente ismétlődő vetés természetesen nem szükséges számukra. Ehelyett a növények a szabadban telelnek át, és tavasszal újra növekedni kezdenek. Az évelő napraforgó első vetésekor egyébként olyan időszak is javasolt, amikor már nem kell fagyra számítani.