Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A növényvilág összetett, és egyes növényeket a természetes körülményektől eltérően terveztek, mint másokat. Jó példa erre az úgynevezett indikátor vagy pointer növények, amelyek a talaj minőségéről és tulajdonságairól adnak információt. Már a jelenlétükkel is elárulják, hogy a talaj lúgos, nedves vagy humuszos-e, és más állapotú talajban rosszul fejlődik.

A kifejezések magyarázata: indikátornövények

Az indikátornövények a talajviszonyok példáinak tekinthetők. Ezek speciális fajok, amelyek bizonyos ökológiai toleranciával rendelkeznek. Az ökológiai tolerancia vagy hatékonyság azt írja le, hogy a faj mennyire tolerálja a helyváltoztatást. Ezek a következők:

  • talaj állapota
  • Talaj-, levegő- vagy vízszennyező anyagok mennyisége
  • fény mennyisége

A pointer növény tehát nem más, mint egy bioindikátor, amely megmutatja, hogyan hat rá a helyszín vagy a közvetlen környezet. Ha az állapot egyik napról a másikra változik, az negatív hatással van a növényre, mivel az új tulajdonságokkal szembeni toleranciája nem elég magas.

Pontosan ezért olyan fontosak az indikátornövények, mert ezek segítségével kezdeti információkat lehet adni a talajról vagy a helyről. Például egy földterület megvásárlása után megvizsgálhatja a kertben lévő növényeket, és hozzávetőleges képet kaphat arról, hogy milyen talajjal van dolgunk. Ilyenkor általában könnyebb a pontos elemzés.

Tipp: A tényleges indikátornövények mellett ott vannak a "fenológiai mutatók", amelyek nem a lehetséges talajviszonyokat árulják el, hanem a biológiai évszakokról adnak tájékoztatást.

Urtica dioica

100 indikátornövény bemutatása

Az indikátornövényekre számtalan példa van, hiszen Közép-Európában nagyon sok különböző hely és talajviszonyok találhatók. Ezek a savastól a táplálótól a sósig terjednek, így több bioindikátor is elérhető ezekre a tulajdonságokra. Míg egyes növényfajok kizárólag bizonyos talajokon fordulnak elő, és ezt jelenlétükkel is mutatják, addig mások több talajtípuson vagy különböző talajtípusok keverékén fordulnak elő.

E probléma miatt az egyes tulajdonságokat alaposabban meg kell vizsgálni. A következő részekben a megfelelő növényfajtákkal ismerkedünk meg, amelyek csoportosítása általában pontosan megmondja, hogy milyen tulajdonságokat kívánunk a talajtól.

Lúgos talajok

1. Mezei mustár (Sinapis arvensis)
2. Bógáncs (Carduus nutans)
3. Germander Speedwell (Veronica chamaedrys)
4. Közönséges kancsó (Silene viscaria)
5. vese bükköny (Anthyllis vulneraria)

Meszes talajok

6. Alpesi rózsa (Rhododendron hirsutum)
7. Üreges corydalis (Corydalis cava)
8. Mezereon (Daphne mezereum)
9. Pasque virág (Pulsatilla vulgaris)
10. Lárda (Consolida regalis)

Consolida regalis

nitrogén

A nitrogén témája fontos, mivel vannak olyan indikátornövények, amelyek különösen nagy mennyiségű nitrogént tartalmaznak (nitrogénindikátorok), és vannak olyan növények, amelyek csak alacsony nitrogéntartalmú talajon fejlődnek. A nitrogénmérők (nitrofitok) gyakoriak, és a következő lista bemutat néhányat:

11. Mezei menta (Mentha arvensis)
12. Szántófű (Convolvulus arvensis)
13. Csalán (Urtica dioica)
14. Sonchus (Sonchus)
15. Fekete bodza (Sambucus nigra)
16. Vörös bodza (Sambucus racemosa)
17. Szeder (Rubus)
18. Balzsam (Impatiens parviflora)
19. Balzsam (Impatiens noli-tangere)
20. Kúszó bogáncs (Cirsium arvense)

Az alacsony nitrogéntartalmú talajokat viszont csak néhány növény kedveli:

21. Hot Stonecrop (Sedum acre)
22. Szőrös csörgő (Rhinanthus alectorolophus)
23. Éhségvirág (Draba verna)
24. Illattalan kamilla (Tripleurospermum inodorum)

Sedum acre

Tipp: A megnövekedett és csökkentett nitrogénszint mutatói mellett számos növény szereti a nitrogént. Sok növényfaj előnyben részesíti a nitrogént, de nem függenek nagy mennyiségtől, ezért nem elég megbízható indikátornövények, mint például a pocakfű (bot. Artemisia vulgaris).

Savas talajok

Az áfonya (bot. Vaccinium myrtillus) az egyik legismertebb, savanyú talajban tenyésző növény. Az alacsony pH más növények számára is jót tesz:

25. Hanga (Calluna vulgaris)
26. Mezei veréb (Spergula arvensis)
27. Mézfű (Holcus lanatus)
28. Kutya kamilla (Anthemis)
29. Százszorszép (Bellis perennis)
30. Réti százszorszép (Leucanthemum vulgare)

kálium indikátor

31. Medveköröm (Heracleum)
32. Gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
33. Fekvő gyöngyvirág (Sagina procumbens)

Heracleum mategazzianum

humuszos talajok

34. Nagy Brunelle (Prunella grandiflora)
35. Bodza (Aegopodium podagraria)
36. Döglött csalán (Lamium)
37. Csalán (Urtica)
38. Parlagfű (Senecio vulgaris)
39. Réti bükköny (Lathyrus pratensis)
40. Csirkefű (Stellaria media)

homokos talajok

A homoktalajok egyik legismertebb indikátornövénye a fenyő (bot. Pinus). De nem ezek az egyetlen növények, amelyek nagyon jól kijönnek a homokos talajjal. Nem függenek a sok nedvességtől, és még a meglehetősen magas hőfejlődéssel is megbirkóznak. Sok homokos talajú növény gyakran kijön a sziklakertekkel.

41. Vipera bugloss (Echium vulgare)
42. Homoki sás (Carex arenaria)
43. Nyúllóhere (Trifolium arvense)
44. Vad sárgarépa (Daucus carota subsp. carota)
45. Sóska (Rumex acetosella)
46. Vadkakukkfű (Thymus serpyllum)
47. Homoki mák (Papaver argemone)
48. Kukorica mák (Papaver rhoeas)

Papaver rhoeas

agyagos talajok

Az agyagos talajokban nagyszámú indikátornövény található, amelyek a különböző agyagos helyeket kedvelik. A tipikus agyagos talajok az alábbiak szerint osztályozhatók:

  • Magas homoktartalmú agyagos talajok
  • agyagos és agyagos
  • tápláló és friss (többnyire humuszos-agyagos)

Emiatt az indikátornövények közötti határok néha elmosódnak. Vannak azonban olyanok, amelyek mindig agyagos talajokkal jelentkeznek:

49. Kúszó bogáncs (Cirsium arvense)
50. Mezei árvácska (Viola arvensis)
51. Közönséges füstölő (Fumaria officinalis)
52. Perzsa kúp (Veronica persica)
53. Rayless kamilla (Matricaria discoidea)
54. Ökörhal (Verbascum)
55. Csomófű (Polygonum aviculare)

Verbascum phlomoides

Tipp: Az agyagos talajok nem tekinthetők tömörítettnek, amíg a nedvesség nem magas. Ebben az esetben a talaj nedves és nehéz, ami gyorsan tömörödéshez vezet, de nem lehet közvetlenül azonosítani az agyagos talajjal.

Tömörített talajok

56. Széles útifű (Plantago major)
57. Díványfű (Elymus repens)
58. Comfrey (Symphytum)
59. Káposzta (Galium aparine)
60. Kúszó boglárka (Ranunculus repens)
61. Gyermekláncfű (Taraxacum)
62. celandin (Ficaria verna)
63. Marsh Ziest (Stachys palustris)
64. Mezei csomó (Polygonum bistorta)

szárazság

65. Kis égő (Pimpinella saxifraga)
66. Mezei üreges fog (Galeopsis ladanum)
67. Vörös köles (Digitaria sanguinalis)
68. Dyer's Kamilla (Cota tinctoria)
69. Fehér kagyló (Silene latifolia)
70. Heron's Beaks (Erodium)
71. Falcaria vulgaris (Falcaria vulgaris)
72. Summer Adonis (Adonis aestivalis)
73. Darucsőrű (geránium)

Adonis estivalis. Forrás: Zeynel Cebeci, Adonis aestivalis - Kandamlası 02, termés a Plantopediáról, CC BY-SA 4.0

Nedves talaj a vizesedéshez

Ezt a fajta talajt alaposabban kell megvizsgálni. A vizesedéshez képest a nedves és a nedves talajok nem merülnek el tartósan a vízben. A nedvességet rendszeresen el lehet szívni vagy elosztani, ami jót tesz a gyökereknek vagy az évelő szerveknek. A nedves és nedves talaj indikátornövényei a következők:

74. Káposzta bogáncs (Cirsium oleraceum)
75. Földvirág (Trollius europaeus)
76. Közönséges prunella (Prunella vulgaris)
77. Ivy speedwell (Veronica hederifolia)
78. Mezei fű (Filipendula ulmaria)

A vizesedést viszont a következő növények mutatják be, amelyek ilyen körülmények között könnyen növekedhetnek és fejlődnek:

79. Sóskafű (Persicaria lapathifolia)
80. Csikóláb (Tussilago farfara)
81. Mezei zsurló (Equisetum arvense)
82. Cinquefoil (Potentilla anserina)
83. Nagy égő (Sanguisorba officinalis)

Equisetum arvense

Értesítés: Ebbe a kategóriába sorolhatók a talajvízzel átitatott talajok indikátornövényei is, ideértve a csalánt, a komlót, a talajfűt, a réti keserűfűt és a vörös kempinget. Hogy a talajt valóban átjárja-e a talajvíz, azt csak teszttel lehet látni, főleg ezekkel a növényekkel.

árnyék és fény mutatók

Amint a nevekből is kiderül, ezek a kifejezések olyan növényfajokat írnak le, amelyek vagy a sok fényt (fénymutatók) vagy az árnyékot (árnyékmutatók) kedvelik. Mivel az állandó árnyékos talaj teljesen más bevonatú, mint a napsütötte talaj, ezért ezekben más-más indikátornövények találhatók. Példák a fénymutatókra:

84. üröm (Artemisia absinthium)
85. Közönséges takarékosság (Armeria maritima)
86. Sárga sziklarózsa (Helianthemum nummularium)

Példák az árnyékmutatókra viszont a következők:

87. Erdei sóska (Oxalis acetosella)
88. Kutyahigany (Mercurialis perennis)
89. Aranycsalán (Lamium galeobdolon)

Oxalis acetosella

Különösen ezeknél a fajoknál egyértelműen felismerhető a megfelelő fénymennyiségtől való függés.

metallofiták

Végül a metallofiták. Ezek az indikátornövények olyan fajok, amelyek különféle nehézfémeket képesek tárolni. Általában jobban ismertek a következő kifejezésekkel:

  • ércnövények
  • fém indikátor növények
  • nehézfém üzemek
  • Kalamin növények (magas cinktoleranciával)

Ha a talaj nehézfémekkel dúsított, bizonyos növények rájuk mutathatnak. Az egyes fajok más nehézfémeket tárolnak, ami általában nagyon jól megmagyarázza, hogy mivel foglalkozik:

90. Olasz perje (Lolium multiflorum): ólom
91. Cardaminopsis halleri: ólom, nikkel, cink, kadmium
92. Kalaminibolya (Viola calaminaria és Viola guestphalica): Cink
93. Nádi kanárifű (Phalaris arundinacea): germánium
94. Fogólégy (Silene vulgaris): nem meghatározott nehézfémek

Viola guestphalica. Forrás: bdk, Viola guestphalica 01, termés a Plantopediáról, CC BY-SA 3.0

Ezek a példák pontosan megmutatják, mikor alkalmatlan a talaj más növények számára. Különösen a kalaminnövények nagy száma nagyon nyilvánvaló. A nagyobb felhalmozódásokat nehézfém gyepnek nevezik.

Sós talaj

A kerti árkács (Atriplex hortensis) a C3-as növények közé tartozik, és a túl magas sótartalom ritka indikátornövényei közé tartozik. Míg más növények elpusztulnak, a spanyol saláta könnyen boldogul szikes talajban. Számos halofita, a sónövény is ebbe a kategóriába tartozik. A többiek:

95. Sósmocsári fű (Spartina anglica)
96. Samphire (Salicornia)
97. Tengeri levendula (limonium)
98. Sárgafű (Artemisia maritima)
99. Tengeri őszirózsa (Tripolium pannonicum)
100. Porcsin-koktél (Halimone portulacoides)

A fajok közül sok az Északi-tengerben őshonos, és megtalálható az ottani szikes mocsarakban, de kedvező helyekre is elterjedhet.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória: