Sok hobbikertész számára a pázsit a legnagyobb szentély, amelyet ápolnak és gondoznak. Ez gyakran kezdődik, amint felveszi. Sok erőfeszítéssel a lehető legjobb kiindulópontot szeretné megteremteni a hézagmentes és gyors növekedéshez. Különösen vitatott kérdés, hogy a fűmagot a vetés után hengerrel kell-e benyomni, vagy érdemesebb fűhenger nélkül vetni.
Gyep kialakítása henger nélkül?
A pázsitépítési utasítások aligha nélkülözik a begurulást, ami vetés után szinte megkerülhetetlen lépés. A talaj előkészítése és a pázsitmag egyenletes eloszlása után a teljes gyepfelületet át kell húzni egy megfelelő gyephengerrel. Ennek a lépésnek a következő céljai vannak:
- A meglévő egyenetlenségek kiegyenlítése
- Egyenletes talajtömörödés, ennek eredményeként nincsenek lábnyomok és egyéb helyi tömörödések, amelyek később, a talaj ülepedésekor láthatók
- A talajba préselt magvak védelme a madarak és más magvak ragadozók ellen
- Kiöntés vagy csapadék okozta lefolyás elleni védelem
- Jobb "talajkontaktus" kialakítása, azaz lehetőség szerint a magvak teljes, teljes talajkontaktusa
Ennek megvan a következménye:
- kevesebb kiszáradás
- Jobb a talajnedvesség felszívódása a teljes maghéjon
- A gyökök jobb talajkontaktusa a magház felnyitása után, ami jobb gyökérnövekedést eredményez
vetőmag gyepnek
Másrészt a hengerelt talaj néhány eredménye ellene szól ennek a megközelítésnek a gyep fektetésekor:
- Általános talajtömörítés
- így az esővíz gyengébb felszívódása
- Fokozott a pontos kimosás veszélye a folyó esővíz és a nem szivárgó öntözővíz miatt
- Csökkentett gyökérbehatolás az amúgy is sűrű, nehéz talajban
veszély: A talajtömörödés nem mindig hátrány! A nagyon könnyű, laza talajok szerkezete és teherbírása hengerrel javítható. A pázsitfű viszont a nehéz, már erősen tömörödött altalajt is tömöríti, és csökken a víz, a gyepgyökerek és a talajhasznosító anyagok (pl. giliszta) áteresztőképessége.
A görgő alternatívái
De hogyan lehet egy pázsitot vetni, és egyben elkerülni a gyepmagok kritikusan szemlélődő kigurulását? Mindenekelőtt a hengerlési folyamat pozitív hatásaira fontos megfelelő helyettesítő megoldást találni:
1. Kiegyenlítés
A hengerlési folyamat a gyepfelület kiegyenlítésére, azaz kiegyenlítésére van predesztinálva. Kicsit több erőfeszítéssel és jó arányérzékkel az előkészített terület a kerti gereblyével is kiegyenlíthető. A csupasz felületen feltűnő apró dudorok később egyébként is eltűnnek a megszokott játszó- és többcélú pázsiton.
2. Tömörítés
A gyep tömörítése a lerakáskor egyébként is vitatott. Nehéz, tömör talajt ne tömörítsen, így a henger használata valójában előny. A nagyon laza és könnyű talajok viszont jól letaposhatók egy rögtönzött deszkával, amelyet kerti zsinórral vagy racsnis pántokkal rögzítenek a cipőhöz. Ezek a láblécek egyébként a szintezésnél is jó szolgálatot tehetnek.
tipp: A sűrű talajok, amelyeket nem szabad hengerelni, általában magas agyag- vagy vályogtartalmúak. Ha nincs ismerete a talajtípusokról, akkor a tapintásra és a megjelenésre is hagyatkozhat. Ha egy talaj nagyon szilárdnak és csomósnak tűnik, amikor morzsolják, akkor tanácsos nem hengerelni.
3. Hozza létre a földelést
Leegyszerűsítve, a földcsatlakozás létrehozása nem több vagy kevesebb, mint a pázsitmag és a talaj közötti lehető legjobb érintkezés. A magvak talajmorzsához viszonyított kis mérete miatt a tömörítés nem kritikus. Ehelyett a meghatározó tényező a magvak talajtakarása. Ezenkívül biztosítja a kívánt védelmet a kiszáradás és a madárkár ellen. Ahelyett, hogy a magokat a földbe préselné, választhatja az ellenkező utat is. Kétféleképpen takarhatjuk be a magokat talajjal:
gereblyézni
A maggal megszórt területet a kerti gereblyével egyenletesen gereblyézzük le. A fogak néhány centiméterre bevezetik a magokat a talajba, és egyenletes talajtakarást biztosítanak.
locsolás
Az elvetett magot egyenletesen megszórjuk egy-két centiméter vastag talaj- vagy homokréteggel. A meglévő talajviszonyoktól függően kiválasztható a talajjavításhoz megfelelő anyag. A sűrű, nehéz talajok jól viselik a csiszolást, míg a nagyon könnyű talajok jól viselik a kerti talajréteget. A közös, előtrágyázott kerti talaj a fejlődés szempontjából előnyös tápanyagokat is biztosít.
veszély: Ha a talajkontaktust kerti talaj kijuttatásával hozza létre, akkor előtrágyázott talaj használatakor állítsa be a pázsit indítótrágya mennyiségét. Ellenkező esetben fennáll a túltrágyázás veszélye, ami károsan hat a zsenge növények fejlődésére.
4. Kipirulás elleni védelem
A szilárdan a földbe hengerelt mag meglehetősen jól védett az öntözés vagy az eső általi elmosódástól. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a talaj tömörödött felszínén a víz nem tud elég gyorsan kiszivárogni, és a patakok lényegesen nagyobb öblítő hatást fejtenek ki. Ily módon a legördült magvak a terület kiterítésekor is lemoshatók.
Ha viszont a pázsitot kiegyenlítjük vagy beszórjuk, az így létrejövő felület sokkal kisebb sűrűségű, ugyanakkor lényegesen nagyobb felületű lesz. Még a nagy mennyiségű vizet is jól tartják és elvezetik. A víz kimosásának kockázata eleve lényegesen kisebb a gyephenger nélküli pázsiton.
Tekerni vagy sem - a végső döntés
A fűhengerek használatának előnyeiről és nehézségeiről szóló információk birtokában meglehetősen könnyen megválaszolható a kérdés, hogy lehet-e pázsit henger nélkül kialakítani. Valójában a gördülési folyamat minden célja más módon is elérhető, bár egyedi esetekben további erőfeszítéssel. Sűrű, nehéz talajokon valóban előnyös, ha nem alkalmazzuk a kiegészítő tömörítést. Ez nem csak azt jelenti, hogy henger nélkül is lehet gyepet vetni. Ehelyett a széles körben elterjedt gördülőberendezést bizonyos feltételek mellett még tanácsos is félrehagyni.
