Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Filoxéra, széna- és savanyúféreg vagy a himlőatka – a szőlőnek számos kártevője van. Ezek ellen azonban növényvédő szerekkel hatékonyan lehet küzdeni. A fagy az, ami igazán aggasztja a borászt. Bár számos védekezési intézkedés ismert már, a gazdálkodók még mindig tehetetlenek az éghajlati viszonyokkal szemben. Annak érdekében, hogy a természet szeszélyeit bizonyos mértékig ellensúlyozhassuk, fontos felismerni a szőlőtőkéken a fagykárokat.

Sebezhető területek

A fokozott téli védelem elengedhetetlen, különösen az úgynevezett fagyos körülmények között. Ezek olyan területek, ahol a levegő áramlása akadályozott. Ezek a problémás helyszíni viszonyok leginkább völgyekben és síkvidékeken, illetve beépített területeken fordulnak elő, ahol például a zajvédő gátak zavaró tényezőnek bizonyulnak. Annak érdekében, hogy a szőlőt megóvjuk az időjárástól, fokozott munkára van szükség. Bizonyos esetekben csak bizonyos fajtákat lehet termeszteni.

fagykár

A szőlőtőkék fagykárosítása esetén 3 különböző csoportot különböztetünk meg. A károkat a fagy bekövetkezésének időpontja szerint csoportosítják.

  • korai fagy
  • téli fagy
  • késői fagy

korai fagy

A korai fagyok beállnak, mielőtt késő ősszel lehullanak a levelek. Ha azonban a szőlő ezen a ponton már jól fejlett, kicsi a kockázata a fa következményes károsodásának. Ezenkívül vannak olyan borfajták, amelyek nagy ellenállást mutatnak a korai fagyokkal szemben.

téli fagy

A téli fagyokat szőlőfajtánként eltérően tolerálják. A hidegcsapás megzavarja a tápanyagfelvételt és a tartalék sejtekben való tárolást. Ha ezek már jól fejlettek, akkor a -20°C-ig terjedő hőmérsékletcsökkenésnek nincs következménye. A károk döntő tényezője azonban az időjárás alakulása. A hirtelen hőmérséklet-csökkenés több kárt okoz, mint a folyamatos lehűlés.

késői fagy

Május közepéig még előfordulhatnak késői fagyok. Csak a jégszentek után csökken a valószínűség. Ettől a fagytípustól tartanak a legjobban a szőlőtermesztők, mivel a fiatal szőlő különösen érzékeny a fagypont alatti hőmérsékletre ebben az időszakban. Már -1°C vagy -2°C is kemény a szőlőnek ebben az évszakban. Míg a november és március közötti hideg évszakban a szőlő egyfajta hibernációba vonul vissza, a következő tavasszal újra kihajt, és mint minden növény, nagyon fogékonyak. Ez dichotómiát hoz létre a meleg tavasz előnyei és hátrányai között. A korai bimbózás egyrészt azt jelenti, hogy a bor nagyon sokáig érlelődik, ezért jó eséllyel növeli a must tömegét. Áprilisban viszont fokozott a veszélye annak, hogy a tiszta, hűvös éjszakák károsítják a fiatal szőlőt.

tünetek

Ha a bor fagyos, a következő tünetek jelentkeznek:

Azonnal felismerhető tünetek

  • a levelek vörösesbarna elszíneződése
  • a levelek felkunkorodnak
  • idő előtti levélhullás
  • az éretlen bogyók vörösesbarnás elszíneződésűek
  • megváltozik az ízlése
  • Bakteriális lerakódások által okozott növekedés (mauke)

késői hatások

  • Membrán vagy kambium sérülés
  • szemkárosodás
  • gutaütés

membrán sérülés

Ezt a változást a szőlővesszőben fahídnak is nevezik. A növények a háncsban tárolják a tápanyagokat, amelyek többek között megőrzik stabilitásukat. Kb. -10°C hőmérséklettől azonban a tárolócellák lefagynak, így a fa gyengélkedik és törékennyé válik. Csak a vastagság növekedése esetén marad el a sérülés, mivel itt garantált a megfelelő szigetelés. A fiatal szőlő különösen veszélyeztetett, mivel általában csak néhány tápanyagot szívtak fel. Eleinte a kár észrevétlen marad. Csak néhány hónap elteltével éri még jobban a szőllőt, amikor a szőlő egyes részei vagy akár az egész szőlő elpusztul. Ha kivágja a beteg vesszőket, jól látható a ténylegesen zöld kambium fekete elszíneződése.

szemkárosodás

Hasonló elszíneződés látható a szemkárosodásnál, más néven bimbókárosodásnál. Az ilyen típusú fagy egyértelmű jele a szőlőben a késleltetett bimbózás. Teljes fagyás esetén akár teljesen távol is marad.

gutaütés

Apoplexia esetén a bimbózás a szokásos módon tavasszal történik. A fa azonban szétreped a pálcákon, mert a vízháztartást a fagy kibillentette. Ha meleg nyáron fokozott vízigény van, a szőlő összeomlik és elpusztul. Ha csak kis részek sérülnek meg, ezek a tünetek több év múlva is jelentkezhetnek. A fagykár ekkor már nem határozható meg pontosan.

értesítés: Bár az említett tünetek általában csak néhány hónap múlva válnak láthatóvá, a fagykárra már korai stádiumban lehet következtetni. Eleinte a szőlő még csírázik, és úgy tűnik, hogy jól vannak. Zöld leveleket képeznek, és egészséges benyomást keltenek. Közelebbről megvizsgálva azonban gyümölcsöt nem lehet látni. A borásznak ez annyi munkát jelent, mint a korábbi években, bár szüret egyáltalán nincs.

fagykár észlelése

A fagykár mértékének megállapításához az elemzést csak a Jégszentek után szabad elvégezni. Két módszer általános erre:

  • a szem hosszanti metszete
  • a félszemű dugványok eltávolítása, amelyeket úszómódszerrel ellenőriznek a csírázás megújítására

A vizsgálathoz a szőlőből a termesztéstől átlósan legalább tíz rudat veszünk. Ha az említett eljárások során a szemveszteség meghaladja a 30%-ot, akkor akut fagykárosodás áll fenn. Az ezen érték alatti eredményt természetes veszteségnek tekintjük.

védje a szőlőt

A szőlőtőkék fagykárosulásának elkerülése érdekében kerülni kell a fent leírt fagyviszonyokat. Azt jelenti:

  • megfelelő helyválasztás a szőlő termesztése során (kerülje a lejtőket és völgyeket)
  • Rendszeresen vágja vissza a növényzetet
  • lehetőleg fagyálló borfajtákat termesztenek
  • rendszeres növényvédelmi intézkedések
  • ne műtrágyázzon, főleg ne nitrogéntartalmú anyagokkal
  • csak a talajt laposan dolgozza fel, hogy a lehető legkevesebb nitrogén szabaduljon fel (ez elősegíti a korai csírázást)

Továbbá a téli védekezést a szőlő korának megfelelően egyedileg kell elvégezni.

Új és fiatal növények

  • válasszon magashegyi edzési rendszert (különösen a talajszinten lévő szőlő esik áldozatul a fagynak)
  • csak a jégszentek után ültessünk és halmozzuk fel az új szőlőt

Idősebb szőlő

  • Vágja le a fagyrudakat
  • felhalmozódik ősszel
  • későbbi metszés
  • szőlőben ásni

Már károsodott szőlők kezelése

Részben sérült szőlő

  • ha a fagyott hajtások és levelek nem hullanak le maguktól, a botritiszes fertőzés elleni védelem érdekében el kell távolítani őket
  • Vágja le a későbbi csípős hajtásokat, és szükség esetén használja fagyrúdként
  • Távolítsa el a hajtásokat a törzsből
  • a zavaró levelek eltávolításával biztosítsa az elegendő fényellátást
  • a fagykár késleltetett boréréshez vezet. Ezért végezzen két olvasást

Teljesen sérült szőlő

  • Ne törjön hajtásokat a bogrebén
  • A rothadás elkerülése érdekében tartsa nyitva a szőlőterületet
  • új hajtásokat növeszteni fagyrúdként
  • ne használjon gyomirtó szereket a szőlő újjáépítésére
  • minden szükséges elszámolást be kell jelenteni a bornyilvántartásnak

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória: