
Otthoni zöldségtermesztéshez elengedhetetlen a retek. Kerti ágyásban és erkélyen is termeszthetők. Ha tudja, hogyan kell megfelelően művelni és aratni, bőséges termés lesz a jutalma. Ez a cikk elmagyarázza, mi a fontos a retek termesztése során, és értékes tippeket ad.
retek
A Raphanus sativus var. sativus, ahogy a retket tudományosan nevezik, a legkönnyebben termeszthető és gyorsan növekvő zöldségek közé tartozik. Még a kezdő termelők is könnyen termeszthetik és gondozhatják, ha jól csinálják, és szem előtt tartják a fontos dolgokat. Ez a cikk mindent megad, amit a retek termesztéséről tudni kell.
elhelyezkedés
Annak érdekében, hogy a retek csodálatosan növekedhessen, és lédús aromájával lenyűgözze, fontos szempont a termesztési hely megfelelő megválasztása. Ha ragaszkodik a következő pontokhoz, majd meghatározza a vetés helyét, akkor a nagy részét már elvégezte.
- Minimális külső hőmérséklet öt Celsius fok
- Fényviszonyok: napostól félárnyékosig
- félárnyékos hely optimális nyáron (nem tűri a forró napot)
- napi három-négy óra napsütés elősegíti a növekedést
- huzattól védett helyen
Előtte, utána és vegyes kultúra
A retek tökéletes elő- és utókultúraként számos más típusú zöldséghez. Vegyes kultúraként a Raphanus sativus var. sativus sok különböző növényfajtával jól tolerálható. Itt van egy rövid áttekintés a lehetőségekről.
előkultúra:
- bokorbab
- Fejes káposzta
- paprika
- Cékla
- fokhagyma
- paradicsom
posztkultúra:
- Báránysaláta
- Zöldsaláta
vegyes kultúra:
- sárgarépa
- borsó
- eper
- saláta
- spenót
- uborka
- cukkini
- Parsely
- bazsalikom
padló
A megfelelő talajviszonyok egy másik olyan tényező, amelytől függ az optimális növekedés. Itt választhat a kültéri ültetéshez használt hagyományos aljzattal és a konténerekbe vagy zöldséges dobozokba ültetéshez szükséges aljzat közül. A talajnak/aljzatnak meg kell felelnie a következő kritikai pontoknak.
- magas, egyenletes páratartalom
- humuszban gazdag
- áteresztő
- kipihent
- enyhén savas, pH-ja 5,5 és 7,0 között van
A szubsztrátumnak ugyanolyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie. A tápanyagban gazdag, perlittel dúsított szubsztrátum biztosítja a lazaságot és a vízáteresztő képességet. A további kókuszrostok optimalizálják a vízvisszatartást. Ez különösen szubsztrátum használatakor szükséges, különben az íz intenzitása csorbát szenved, ha kiszárad.
vetés és betakarítás ideje
szabadtéri
Általános szabály, hogy a legtöbb retekfajta kora tavasszal, márciustól vethető, ilyen például a Saxa, Neckarperl és Cyros fajták. Mindazonáltal gyapjúval vagy műanyag fóliával kell védeni őket az esetlegesen fellépő jeges széltől és a fagypont alatti hőmérséklettől.
A hidegre érzékenyebb fajtákat, mint a Parat, a Raxe vagy a Sora, csak a jégszentek után májustól szabad szabadba ültetni. Márciusi vetésnél a jégszentek után a fólia/gyapjú levehető. A vetés kora őszig lehetséges. A betakarítási idő körülbelül négy-hat hét, ezért ősszel a legkésőbbi vetési időpont nem lehet későbbi, mint szeptember közepe, mivel a tapasztalatok szerint október közepétől/végétől a hőmérséklet öt Celsius-fok alá süllyed, és akkor legyen túl hideg a reteknek.
Ha nagy igényünk van a retekre, négyhetente célszerű elvetni.
Üvegházi
Ez a retekfaj már februárban termeszthető üvegházban. Március végén/április elején várható az első betakarítás.
vetés
ültetési távolság és ültetési mélység
Ahhoz, hogy a retek zavartalanul terjedjenek növekedésükben, és a gyökerek megtelepedjenek, mindenképpen be kell tartani az optimális ültetési távolságot. Ennek nyolc és tíz centiméter között kell lennie körös-körül. Ha nem tartja be az ültetési távolságot, és túl közel vetünk egymáshoz, nincs más dolga, mint „leválasztani” a már körülbelül három-öt centisre megnőtt növényeket. Ez azt jelenti, hogy el kell távolítania a szomszédos ültetvényeket, különben a növények növekedése rendkívül akadályozva lesz. A retek gumói ennek következtében lényegesen kisebbek maradnak, vagy egyáltalán nincs fejlődés.
Ha a Raphanus sativus var. sativus-t sorban ülteti el, elegendő 10-15 centiméter távolság közöttük. A magot körülbelül egy hüvelyknyire kell a talajba helyezni.
talaj előkészítés
A vetőmag elvetése előtt célszerű a talajt jól előkészíteni. Lazítsa meg ezt a jól egy finom fogazatú gereblyével nyolc és tíz centiméter közötti mélységig. Ez biztosítja a tömörödés felszabadulását és a talaj vízáteresztőbbé válását.
Emellett a gyakorlati tesztek újra és újra azt mutatják, hogy a keresztesvirágú növények növekedését elősegíti, ha az ágyásföldet komposzttal dúsítja. Ez megteremti az alapot a zöldségnövény optimális tápanyagellátásához. Ha aljzatba ültet, nincs szükség további komposztra. Ezenkívül vetés előtt nedvesítse meg a talajt, és engedje le a felesleges vizet. A mag elvetése után már nincs szükség öntözésre, és kerüljük a túlöntözést.
TIPP: Ne használjon trágyát a komposzt helyett. Ez elősegíti a kártevők fertőzését, amelyet minden áron el kell kerülni.
vetés
- Sorba vetéskor kerti lapáttal készítsünk hosszú mélyedést
- Egyedi vetésnél kb. egy centiméter mély kutat készítsünk a talajban
- a minimális távolságnak megfelelően vigye be a vetőmagot a talajba
- A vetőmagot körülbelül egy hüvelyk magasan fektesse ki a talajjal
- Egyedi vetésnél a magokat a felszínig takarjuk be talajjal
- Enyhén nyomja meg vagy ütögesse meg a talajt/aljzatot
- ne öntözze, ha a talajt előzőleg megnedvesítette
- 5 Celsius-fok alatti hőmérsékleten feszítsen gyapjút vagy fóliát a kültéri vetőmagra
- Távolítsa el a fóliát/gyapjút a jégszentek után
önteni
Folyamatosan öntözze a magokat a vegetációs időszakban a betakarításig. Fontos, hogy a talaj ne száradjon ki. Tavasszal és nyár végétől a vízigényt általában elegendő csapadékos időjárás fedezi. Nyáron viszont naponta ellenőrizni kell, hogy szükséges-e az öntözés.
Ezt a hüvelykujj-teszttel ellenőrizheti. Ha a talaj felszíne egy centiméternél kisebb mértékben lenyomható, akkor a reteknek vízre van szükségük. Ha a hüvelykujját könnyedén be tudja nyomni egy centiméternél mélyebbre a talajba, még mindig van elegendő nedvesség. Ha hagyja kiszáradni a retket, ez megváltoztatja az ízét és esetleg az állagát is. Túl sok vizet öntözhet, és fennáll a rothadás veszélye.
TIPP: Ha elfelejti meglocsolni, és a gumók összezsugorodnak, áztassa be őket néhány percre hideg vízbe. Felhúzzák a vizet, és a gumórétegek újra megfeszülnek.
Termékenyít
Ha már a vetés előtt tápanyagban gazdag komposzttal dúsította a talajt, nincs szükség további műtrágyázásra a következő négy-hat héten belül a betakarításig. Ha nem készítettük elő a talajt, utána komposztba is dolgozhatunk a felszínen. Mivel a retek lapos gyökerű, elegendő a felületes elosztás. Csak győződjön meg róla, hogy régi, korhadt komposzt, mert a friss túl sok sót tartalmazhat, amely károsíthatja a zöldségnövényt.
Alternatív megoldásként adhat folyékony műtrágyát zöldségekhez, például Plantation Feed folyékony műtrágyát a Green24-től. Ez erős gyökeresedést ígér, és tisztán ökológiai alapanyagokból készül. Ez azt jelenti, hogy a műtrágya hozzáadása nem befolyásolja a biztonságos ehetőséget. Ezt röviddel az első levelek kialakulása után kell hozzáadni az öntözővízhez.
TIPP: Ne műtrágyázzon nitrogént tartalmazó ásványi műtrágyákkal. Ezek elősegítik a levelek növekedését, de egyébként nincs jótékony hatásuk.
Vágni
A retket általában nem vágják. Leginkább gondozási hibák és/vagy nem megfelelő hely miatt barna levelek képződhetnek. Ezeket le kell vágni, mert kiszáradásuk után is felszívják a tápanyagot. Ennek eredményeként ezek a tápanyagok hiányoznak a növény egészséges részeiben.
A barna levelek és az elhalt növényi részek betegség vagy kártevő fertőzés következményei is lehetnek. Ebben az esetben lerövidítheti a retket a gumók fölé. Azonban legalább két lapnak kell maradnia. Ha a gumók érintettek, általában csak az érintett növényeket kell ártalmatlanítani, mert általában már nem alkalmasak fogyasztásra.
Hibernálás
retek télen
Aki télen sem szeretne retket nélkülözni, október és január/február között üvegházban is elvetheti és betakaríthatja. Erre azonban nem minden fajta alkalmas, csak a speciálisak, mint a „Fakir” és a „Jolly”. Vetéskor az azonos nevű címszó alatt már leírtak szerint járjunk el. Az üvegházban a környezeti hőmérséklet soha nem eshet öt Celsius-fok alá. A tíz és 15 Celsius-fok közötti környezeti hőmérséklet az ideális. Ne felejtse el rendszeresen öntözni.
aratás
Ha minden feltétel teljesül, amit a Raphanus sativus var. sativus a vetésre, elhelyezésre és gondozásra támaszt, március elején vetett szabadföldi vetésnél április elején számíthat az első termésre. Az aktuális év utolsó betakarítása szeptember végén/október elején lehetséges. Aki üvegházzal rendelkezik és megfelelő retekfajtákat választ, az egész évben szüretelhet.
gumó mérete
Fontos, hogy ne hagyja ki az optimális betakarítási érettséget. Ha túl sokáig vár, mert még mindig néhány centiméteres kerületben reménykedik, a gumó belülről már elkezd lignifikálni. A túlérettség minden napjával felszakadhatnak, szivacsossá válhatnak, és elveszíthetik élességüket.
Az optimális érettségi fokot legkésőbb a vetés után hat héttel el kell érni. Az érettség klasszikus jele a két és három centiméter közötti gumóméret. Amint egy reteknövény kiemelkedik a többi közül a legnagyobb leveleivel, naponta ellenőrizni kell a gumó méretét a mintán.
érettségi teszt
A harapási teszt elvégzése a legjobb módja annak, hogy megtudja, hogy a retek valóban elérte-e a tökéletes érettségi szintet. Ehhez tartsa az egyik kezében egy izzót, a másikban a levélnyélt. Most fordítsa mindkét kezét ellentétes irányba, amíg a szár le nem pattan a gumóról. A gumót röviden öblítse le hideg víz alatt, és harapjon bele. Ha ropogós, aromás és csípős ízű, akkor szüretre készen áll, a többi, azonos gumóméretű retket pedig minél előbb szüreteljen.
Ha a gumó még mindig túl kemény, a harapáspróbát naponta kell elvégezni, amíg el nem éri a kívánt érettségi fokot.
betakarítás ideje
A retket csak késő délután érdemes betakarítani. Ekkor a legmagasabb a vitamintartalom, a legalacsonyabb a nitrittartalom. Ez annak köszönhető, hogy a nitrit a napfény hatására főként a növényi szövetekben raktározódik. A vitamintartalmat a napfény is befolyásolja és növeli. Estére ez ismét lecsökken, és a nitrit lényegesen nagyobb koncentrációban kerül a gumóba.
túlérett
Ha lemaradt a betakarítás tökéletes időpontjáról, és a harapási teszt szivacsos, lágy állagot mutatott, akkor a gumók túlérettek, és csak részben alkalmasak ízletes fogyasztásra. A túlérett Raphanus sativus var. sativus-t azonban nem kell betakarítani, egyszerűen hagyhatja az ágyásban vagy a zöldséges dobozban. A következő időszakban a gumók megbarnulnak és hüvelyek képződnek. Ha ezek elérték a világosbarna elszíneződést, akkor csírázó magvakat tartalmaznak. A következő évig száríthatod, majd vetésre használhatod.
betakarítási technika
A reteknél a gumók fele a földben nő. A felső fele a föld felszíne fölé nő. Mivel lapos gyökerűek, viszonylag lazán ülnek a talajban, és könnyen kihúzhatók. Ehhez fogja meg a levélszárakat, és erőteljesen húzza rájuk. Kerülje el a szárak összefogásával törését. Ez elosztja a nyomást, és erősebb húzást is kibír, ha a talaj nagyon tömör és szilárdan körülveszi a gumókat.
TIPP: Ha a kihúzás előtt megnedvesíti a talajt, a gumók még könnyebben eltávolíthatók.