A virág elengedhetetlen összetevője, amely biztosítja a megfelelő növény szaporodását. A magvak, amelyek viszont tartalmazzák a genetikai anyagot, termés útján fejlődnek. Erről a bimbószerkezet nyújt bővebb információt.
Dióhéjban
- A klasszikus virágszerkezet a virágos növények (Magnoliopsida) osztályába tartozó növényeknek felel meg.
- A virágok egy alapból, a körömből és a reproduktív szervekből állnak
- A hím virágok porzót képeznek, amelyek a pollentermelésért felelősek
- A nőivarú virágokban szálkák fejlődnek ki, amelyekből gyümölcsök és magvak fejlődnek
- A kétivarú virágoknak porzója és karója van
Virágszerkezet és grafika
A leggyakrabban társított virágot csak egy meghatározott növénycsoporton belüli fajok alkotják: virágos növények. A virágzó növények mind egy úgynevezett zárvatermő virágot alkotnak azonos szervekkel, ahogy az a grafikán is látható. A virág alapja a virág alapja vagy a virág tengelye, amely az egész virág alapjául szolgál és közvetlenül a szárból nyúlik ki. A virág tövéből látható a periant, a virágnak az a része, amely az összes többi szervet körülveszi. Különféle formái lehetnek:
klasszikus virágszerkezet
- Kettős periant: a fellevelek nem egységesek
- Perigon: egységes fellevelek
A leveleken különböző perianthokat láthatunk. A tepalum a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
- ugyanaz a forma
- azonos színű
- ugyanaz a méret
Jó példa erre a liliomfélék (Liliaceae) és a tulipánok (Tulipa) családja. A perianth viszont két különböző típusú levélből áll, amelyek meghatározzák a virágok szerkezetét:
- csészelevél (csészelevél)
- Petalum
A szerkezet egyértelműen felismerhető a rózsafélék (Rosaceae) családja alapján. A csészelevelek távolabb helyezkednek el a virágtengelyen, és általában zöldes színűek, és kisebbek, mint a szirmok. A szirmok számos színben és formában láthatók. A perianth körülveszi a szerveket a szaporodáshoz.
Értesítés: A csészelevelek védik a virágokat, amikor még bimbós állapotban vannak.
nemi szervek
A szerkezet másik aspektusa a nemre jellemző szervek. A növényeknek nő-, hím- vagy hermafrodita virágokat kell képezniük, hogy egyáltalán megtermékenyülhessenek és ezáltal szaporodhassanak. Két különböző spóralevél létezik erre a célra, amelyek mindegyike más-más virágnemet határoz meg:
- karpelák: nőstény
- porzó: hím
A porzók közvetlenül a periant mögött ülnek, és alakjukban nem emlékeztetnek egy tipikus levélre. Hosszú fonalra (filamentumra) hasonlítanak, amelynek a végén megvastagodott (portok). A filamentum hordozza a portokot, amelyben a pollen képződik. A karpelák viszont a virágok kellős közepén ülnek, és miután felszedték a magot a virágporból, elkezdenek magokat képezni, létrehozva a petefészket (petefészket). A termés a petefészekből fejlődik ki a többi levéllel és virágszervekkel együtt. A nemi különbségek ellenére leggyakrabban mindkét nemi szervvel rendelkező hermafrodita virágok találhatók.
Értesítés: A bogyók száma és elrendezése befolyásolja a termés végleges formáját. Például két-négy szálka egy kapszula, míg egyetlen egy tüsző vagy hüvelyes.
Reggeli ékszer
Gyakran Ismételt Kérdések
Vannak más virágszerkezetű növények?Igen, vannak különféle növénycsoportok, amelyek nem alkotnak "tipikus" virágot. Ide tartoznak elsősorban a tűlevelűek (Coniferales), amelyek virágai a kiképzett tobozokra emlékeztetnek. Az eltérő megjelenés ellenére ugyanazt a funkciót látják el.
Mik azok a nektárok?Egyes virágok a virágpor mellett nektárt is termelnek, vagy kizárólag folyadéktermelésre koncentrálnak. Ez a mirigyekben, az úgynevezett nektáriumokban képződik. A nektárok sokféle virágkomponensen megtalálhatók, sőt azon kívül is növekedhetnek.
Miért problémás a dupla virág?Ahhoz, hogy a rovarok, például a méhek, lepkék és legyek eljussanak a virágporhoz, a virágokat ki kell tölteni. A kettős virágok porzója vagy szálkája szirmokká alakult, és emiatt már nem tudnak virágport képezni. Ez drasztikusan csökkenti a rendelkezésre álló élelmiszerkészletet.