Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A csalán (Urtica) a legtöbb ember számára nem népszerű. De csalántrágya formájában, főleg a kertben, igazi mindenes növényegészségügyi szempontból.
Dióhéjban
- A csalántrágya könnyen elkészíthető, hatékony és környezetbarát
- Az egyik legjobb szerves trágya és csodaszer a házikertben
- A trágya sok nitrogént, káliumot és kovasavat tartalmaz
- A tápanyagok azonnal elérhetőek a növények számára
- Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb növény nagyon jól tolerálja
A csalántrágya eltarthatósága
Még ha a csalánt gyakran bosszantó gyomnövénynek tekintik is, sok növény számára áldás. A csalánból készült hígtrágya teljesen természetes módon erősíti őket. Körülbelül két-három hétbe telik, amíg hígtrágya keletkezik. Ezután átszitálják, és a szilárd anyagot a komposztba dobják, ahol még mindig jól szolgálnak. Ennek a növényi trágyának a tartósságáról különböző vélemények vannak.
- Jól lefedve és megfelelő tartályokban tárolva körülbelül négy-hat hétig elállnak
- A jó eltarthatóság érdekében válasszon hűvös és sötét helyet a szabadban
- Lehetőleg ne sűrűn frekventált helyeken, az intenzív szag miatt
- Ne tegye ki a trágyát közvetlen napfénynek
- A napsugárzás tönkreteheti a fontos összetevőket
- A tömeg elkezdhet penészesedni
- A trágya két-négy hét után elveszíti trágyázó erejét és rovarölő hatását
Tipp: Ősztől, amikor már nem használnak műtrágyát, a trágyát a betakarított zöldségágyásokra szórhatja, és a tetejére vastag talajtakarót helyezhet. Így az ágyások jól felkészültek a télre.
Nem minden tartály alkalmas tárolásra
A megfelelő tartály fontos tényező a csalántrágya elkészítésekor, tárolása és végső soron tartása során. A fémedények teljesen alkalmatlanok, kémiai reakciót válthatnak ki a hígtrágyával. Műanyag, kerámia és üveg edények, valamint fa kádak megfelelőek. A tartály típusától függetlenül légáteresztő burkolattal kell rendelkeznie. Ez lehet deszka, ruha vagy jutaszövet. A burkolat célja, hogy megakadályozza, hogy a hígtrágyát eső vagy idegen tárgyak, illetve a beleeső kis állatok felvizezzék. A légmentesen záródó burkolat nem célszerű, mert a csalántrágya összetevői oxigénigényesek.
Tipp: A növényi trágya tárolásánál emlékezni kell arra, hogy nagyon rossz szagú. Ezért gyakran jobb, ha csak kisebb mennyiséget állítunk elő, és szükség esetén új trágyát készítünk.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mi a különbség a csalántrágya és a csalánleves között?Míg a hígtrágyát főként trágyázásra használják, addig a főzetnek vagy a húslevesnek alig van trágyázó hatása. Ennek eredményeként a csalánlevest részben a kártevők leküzdésére, de mindenekelőtt a növények megerősítésére használják. A trágya eltarthatósági ideje általában valamivel hosszabb, mint a főzeté, amelyet egy héten belül frissen fel kell használni.
Hogyan adagolják helyesen a növényi trágyát?A talajjavításhoz (alap- vagy tartaléktrágyázás) tavasszal szórjuk ki a hígítatlan hígtrágyát a talajra és dolgozzuk be. A műtrágyázáshoz mindig hígítani kell. Fiatal növényeknél és palántáknál 1 rész trágya és 20 rész víz, idősebb és nagyobb növényeknél 1 rész trágya és 10 rész víz keverési aránya javasolt, hetente egyszer. A pázsitot hetente egyszer trágyázzák 1 rész hígtrágyával és 50 rész vízzel.
Vannak olyan növények, amelyek nem tűrik a csalántrágyát?A csalán főként zöldségtermesztésben használatos, és különösen alkalmas műtrágyaként olyan erősen fogyasztó növényekhez, mint a paradicsom, paprika, burgonya vagy káposzta. Más a helyzet azoknál a növényeknél, amelyek szimbiózisban élnek az úgynevezett csomóbaktériumokkal. Nitrogént kötnek meg a levegőből, és nem függenek semmilyen további nitrogénellátástól, jelen esetben a csalántól. Ezek közé tartozik pl. Bab és borsó, de hagyma és fokhagyma is.