
Ha magad akarsz gombát gyűjteni, akkor nagyon ismerősnek kell lennie. Ez különösen igaz a mérgező gombák kimutatására. A leggyakoribb őshonos gombagombák itt találhatók.
A-tól F-ig
Széles levelű fehérrépa (Megacollybia platyphylla)

- Sapka: 4-12 cm átmérőjű, színe szinte fehértől barnáig változhat, a sapka bőre száraz, sugárirányú csíkok
- Szára: fehéres vagy némi kalapszínű, csupasz
- Hús: kalap vékony, világos; A lamellák rovátkoltak, távoliak, fehérestől a krémszínűig, szélesek
- Előfordulása: júniustól októberig, korhadt lombos vagy tűlevelű fán
- Toxicitás: E gombák nagy mennyiségben történő fogyasztása hányingert és hányást okoz
Tavaszi mérgező orel (Gyromitra esculenta)

- Süveg: 3-12 cm átmérőjű, vörösesbarna, agyszerű örvények, üregeket képez
- Szára: világos, rövid, gödrös-ráncos
- Hús: törékeny
- Szag: aromás
- Előfordulás: tipikus tavaszi gomba, márciustól májusig, homoki fenyves
- Zavar: tavaszi morgókkal (Kalap méhsejtszerűen mélyített, belül üreges)
- Méreganyagok: Gyromitrin, ez a mérgező anyag megtámadja a májat és a vesét, az első tünetek 4-8 óra múlva
Tipp: Mivel a gombagombát gyakran nehéz azonosítani, kétség esetén érdemes gombatanácsadót kérni. Ezzel biztonságosan kiválogatja a mérgező gombákat.
G-től K-ig
Sárga halotti sapka (Amanita citrina)

Rokonaikkal ellentétben ezek a gombagombák nem annyira veszélyesek, de gyakoribbak.
- Kalap: 4-10 cm széles, halványsárgás, sárgászöldes, ritkán albínó forma, azonos színű lapos maradványok vagy barnás borítás a kalap bőrén,
- Szára: fehértől halványsárgáig; függő gyűrű, körbefutó éles kör, burokmaradványok ritkán láthatók
- Hús: halványsárgás, préselve barnul; A lamellák fehérek, sűrűek, nem tapadnak
- Szag: burgonya csíraszerű
- Előfordulása júliustól novemberig, tűlevelű és lombhullató erdő, homokos talaj
- Fa partnerek: fenyő és luc
- Összetévesztés veszélye: más halálsapkás gombákkal
- Méreganyagok: bufotenin, hő instabil, gyorsítja a szívműködést
Közönséges kénlovag (Tricholoma sulphureum)

- Süveg: 3-8 cm átmérőjű, kénessárga, többnyire kopasz, száraz, szintén selymes
- Szára: kalapszerű színű, sötétebb rostos
- Hús: kénsárga; A lamellák tapadtak, megvastagodtak, távolodtak
- Szag: kellemetlen, mint a karbid
- Előfordulása: júliustól októberig, lombos és tűlevelű erdő, igénytelen
- Hiba: Greenling (igazi lovag, fehér hús, lisztes szag)
- Mérgező anyagok: Ezeknek a gombáknak a mérgező hatása olyan véroldó anyagokon alapul, amelyek nyersen különösen hatékonyak.
Zöld levelű kénfej (Hypholoma fasciculare)

- Süveg: 2-6 cm átmérőjű, sárgás, sárgászöldes, egyszínű vagy sötétebb a közepén
- Szára: halványsárgás, gyengén rostos
- Hús: világos; A lamellák sárgászöldek, éretten barnák
- Íz: erősen keserű
- Előfordulás: májustól novemberig, tűlevelű és lombos fák holtfáján, mindig fürtben
- Keverés: füstlevelű kénkő (nem keserű, kóstolja meg alaposan, ha szükséges)
- Méreganyagok: Fasciculolok, hasmenést és hányást okoznak körülbelül 30 perc és 3 óra elteltével
Zöld-fehér halálsapka (Amanita phalloides)

Bár ez a két gombagomba jól ismert, gyakran mérgezéshez vezet, mert nem ismerik fel őket biztosan. A halálsapkás gombáknál az az áruló, hogy a tünetek általában csak étkezés után órákkal jelentkeznek, amikor a szervkárosodás már jó előrehaladott állapotban van.
- Kalap: 4-12 cm (15 cm-ig kivétel) széles, olíva vagy sárgászöld vagy fehér, többnyire csupasz, sugárirányban rostos, sapka bőre eltávolítható
- Szára: fehérestől zöldesig, gyakran szerpentin; Függő gyűrű, felül fogazott
- Hús: fehér, nem színeződik el; A lamellák fehérek maradnak
- Alap: hagymás megvastagodott, fehér, hártyás héjmaradvány (hüvely)
- Szag: édes
- Íz: enyhe
- Előfordulás: júniustól októberig, lombhullató és tűlevelű erdők, parkok, kertek, esetenként nagy számban
- Fa partnerek: tölgyek és bükkfák
- Az összetéveszthetőség veszélye: gyöngygomba és gomba (ügyeljen az elszíneződött húsra vagy színes lamellákra), russula és lovaggomba (törékeny lamellák)
- Mérgező anyagok: amatoxinok, tönkreteszik a májat, első tünetek a hasi fájdalom, hányás és hasmenés, megmentés általában csak májátültetéssel
Karbolikus gomba (Agaricus xanthoderma)

A Karbol Egerling az egyetlen gyakori, mérgező gombafajta. Ha nem állapítható meg biztosan, akkor a hiba legkésőbb a főzés során észrevehető, amikor a gomba megsárgul, és a szaga nagyon kellemetlen lesz.
- Süveg: 4-15 cm átmérőjű, krétafehér, néha földszürke is, csúcsa lapított
- Szára: fehér, tövénél enyhén sárgás, különösen préselve, gumóval vagy anélkül; Gyűrű függő, élesen határolt
- Húsa: fehér, préselve vagy reszelve sárgává válik, a szár alapja felvágva króm sárga; A lamellák rózsaszín vagy szürke, szorosan egymás mellett, szabadon
- Szag: fertőtlenítőszer vagy tintaszerű
- Íz: kellemetlen
- Előfordulás: májustól októberig, lombhullató és tűlevelű erdők, kertek, parkok, rétek
- Zavar: Réti vagy városi gomba (pirul a hús), báránygomba (ánizs illat)
- Méreganyagok: A különböző típusú mérgező összetevők hányást és hasmenést okozhatnak
Kopasz Krempling (Paxillus involutus)

Ezeket a gombagombákat korábban ehetőnek tartották. Ma már ismert, hogy ezekben a gombákban található mérgező hatóanyagok véroldó és vesekárosító hatásúak.
- Kalap: 4-15 cm széles, okkertől fahéjbarnáig, fiatalon púpos, később lapított vagy mélyülő, pereme hosszan felcsavarva (feltekerve, név!), nemezes
- Szára: rövid, a kalapnál világosabb, néha a teteje felé szélesedik
- Húsa: világosabb, mint a kalap: okkersárga lamellák, enyhén elhajló, nyomásra barnás, zsúfolt
- Illat: fűszeresen savanyú
- Íz: illatszerű
- Előfordulás: júliustól októberig, lombhullató és tűlevelű erdők, parkok, rétek
- Méreganyagok: Ezek a gombagombák muszkarint is tartalmaznak, így nyersen még mérgezőbbek.
Burgonyafelfújás (szkleroderma) - nemzetség

A borsóalom kivételével, amely ugyanabba a nemzetségbe tartozik, minden faj mérgező. Nagy mennyiség fogyasztása hányingert és hányást okoz.
- Termőtestek: hagymás, 2-10 cm nagyságúak, messziről nagyon hasonlítanak a burgonyához, a "kéreg" színét és állagát tekintve is sárgásbarnás, bézs, szürkés
- Szára: csak nagyon rövid, szinte teljesen nélküle
- Hús: fajtól függően néhány milliméter vastag külső réteg, belül sötét, szürkéstől feketésig, a spórák érésekor a külső héj felszakad, és kiengedi a feketés spórákat
- Szag: szúrós fémes
- Előfordulás: június-október, lombhullató és tűlevelű erdők, parkok, más zöldterületen ritkán
L-től R-ig
Tűlevelű tartás (Galerina marginata), Poison housling

Ez a mérgező gomba könnyen összetéveszthető az ehető és népszerű mutabilissel.
- Kalap: 1-5 cm széles, okkertől vörösesbarnáig, borostyán színű, gyakran kétszínű, félgömb alakú, lapos vagy harang alakú, a kalap bőre többnyire csupasz, nedvesen kissé áttetsző és ragadós
- Szára: a kalaphoz hasonló színű, később sötétebb, gyűrűs, alul halvány kopott
- Hús: sárgástól sötétbarnáig; A lamellák a sárgástól a rozsdabarnáig terjednek, ragadósak vagy lehajlóak, zsúfoltak, keskenyek
- Szag: őrölt liszthez hasonló, korhadó fához is hasonlít
- Előfordulás: szeptembertől novemberig, főleg öreg tűlevelű tuskókon, de keményfán is
- Összetévesztés veszélye: mutabilis (sötét szár a gyűrű alatt, gombaszag), füstös levelű kénes sapka (szürke lamellák)
- Méreganyagok: például halálsapkás gomba
Értesítés: Mivel a fent említett gombák mindegyike végzetes mérgezést okozhat, a kóstolás erősen ellenjavallt. A mérgező gombákat általában nem lehet felismerni az ízükről.
Párduc gomba (Amanita pantherina)

- Kalap: 4-10 cm széles, világos vagy sötétbarna, széle nem fogazott, tiszta fehér velum maradványok a sapka bőrén
- szár: fehér; Gyűrű keskeny, felül nem fogazott, izzó eltolt élperemes (ún. hegymászó zokni)
- Hús: fehér; A lamellák közel vannak egymáshoz
- Szag: retekszerű
- Előfordulása: júliustól novemberig, lombos és tűlevelű erdő, homokos talaj
- Összetévesztés veszélye: gyöngygomba (fogazott gyűrű, húsa vörösessé válik) vagy szürke amanita (fogazott gyűrű), egyiken sincs hegymászó zokni
- Méreganyagok: A légyölő galócához hasonlóan ezek a gombagombák az úgynevezett Pantherina-szindrómát okozzák
Amanita porfír (Amanita porphyria)

- Kalap: 4-8 cm széles, porfírbarna, ibolyaszürke velummaradványok a kalaphéjon, széle nem fogazott
- Szára: sápadt, némi kalapszínű, élénken kígyózó, gyűrűs, gumó éles szélű, ritkán látható hüvelymaradványok
- Hús: sápadt, lamellák leváltak, zsúfolt, fehéres
- Szag: burgonya csíraszerű
- Előfordulása: június-október, főleg tűlevelű erdő, de lombos erdő is, savanyútól meszesig terjedő talaj
- Fa partnerek: lucfenyők és bükkfák
- Az összetéveszthetőség veszélye: gyöngygomba (a tetején csíkos, a húsa vörösessé válik), szürke amanita (karika csíkos, retek vagy fehérrépa illata)
- Mérgező anyagok: lásd a sárga halálsapkát
Avas tölcsérlárva (Clitocybe phaeophthalma)

- Kalap: 2-7 cm átmérőjű, piszkos fehéres vagy halvány szarv színű, szürkésbarnás, középen beesett
- Szára: kalaphoz hasonló színű, alapja pamutszerű micéliummal benőtt
- Hús: kalapszerű színű; A lamellák leereszkednek, meglehetősen vastagok
- Szag: kellemetlenen avas-édes
- Keserűen ízlik
- Előfordulása: szeptembertől novemberig, lombos erdő
- Fa partnerek: európai bükk, tölgy
- Méreganyagok: Ezek a gombagombák a muszkarin neurotoxint tartalmazzák. 15 perc és 4 óra elteltével izzadáshoz, homályos látáshoz, hányáshoz és gyomor-bélrendszeri görcsökhöz vezet.
Repedésgombák (Inocybe) - nemzetség

- Kalap: általában száraz, kúpostól harang alakúig, az életkorral gyakran laposodik, sugárirányban szakad (név!), színe világos fehéres, világos és sötétbarnától rózsaszínig vagy téglavörösig (téglavörös könnygomba)
- Szára: kalapszerű színű, hosszanti szálas
- Hús: fiatalon fehéres, sérüléskor vagy idős korban gyakran vörösessé válik, lamellák tapadnak, szürkés vagy piszkosbarna
- Illata gyakran enyhén gyümölcsös, nem kellemetlen
- Előfordulása: májustól októberig, lombos vagy tűlevelű erdő
- Fa partnerek: európai bükk, tölgy, lucfenyő, mogyoró
- Mérgező anyagok: Az ebbe a nemzetségbe tartozó gombagomba hasonlóan mérgező anyagokat tartalmaz, mint a mérgező tölcsérgomba.
Értesítés: Szinte minden repedésgomba mérgező, a kevés ehető fajtát kerülni kell az összetévesztés veszélye miatt.
Vörös és barna légyölő galóca (Amanita muscaria vagy A. regalis, szinonimája: király légyölő galóca)

Ezeknek a fajoknak a gombagombája jól ismert, a vörös légyölő galóca pedig csak jellegzetes. Az egyetlen kivétel a még zárt fiatalkori állapot, akkor a gombát át kell vágni. A gombagombák a kutikula alatt könnyen felismerhető narancssárga-zöldes vonallal rendelkeznek.
- Kalap: 5-15 cm széles, élénkvörös vagy barna színű, jellemzően fehér pergamen maradványok a sapka bőrén, a szélén barázdált
- Szára: fehér, gumós hüvely nélkül, de szemölcsökkel; A tetején pontozatlan gyűrű
- Hús: fehér; A lamellák sűrűn tömöttek, hagymások, szabadok
- Szag: elhanyagolható
- Előfordulás: augusztustól novemberig, lombhullató és tűlevelű erdők, kertek, parkok, nagyon társaságkedvelő
- Fa partnerek: nyír és luc
- Összetévesztés veszélye: A barna gombagomba összetéveszthető a gyöngygombával (húsa pirosra színeződik) vagy szürke amanitával (retekszerű illat).
- Méreganyagok: iboténsav, muszkazon, muscimol, hatnak az idegrendszerre; Ezen gombagombák fogyasztása zavartságot, légszomjat, beszédzavart, fáradtságot, hányingert, hányást, hasmenést okoz 30 perc és 2 óra elteltével.
S-től Z-ig
Hygrocybe - nemzetség

- Kalap: általában kicsi, 1-5 cm széles, kivételtől 10 cm-ig, nagyon színes, narancssárga, piros, sárga vagy zöldes, üveges, zsíros vagy száraz az időjárástól függően
- Szára: általában kalapszínű, hosszában rostos, a korral megfeketedik, nedvesen nyálkásodik
- Hús: sárgás vagy narancssárga-piros, régi feketévé válik, törékeny; A lamellák távoliak, emelkedőről lefelé haladva egymáshoz tapadnak, meglehetősen vastagok
- Előfordulás: június-október, nyirkos rétek, erdőszélek, parkok
- Toxicitás: Egy szürke színű faj kivételével az összes többi facsemete legalább enyhén mérgező.
Ezen gombagombák fogyasztása emésztési zavarokat okoz, beleértve a hányást és a hasmenést.
Sátán vargánya (Boletus satanas)

A vargányák között kevés a gombagomba. Ezek közül kettőt mutatunk be itt. Összetéveszthetők más vargányákkal, amelyek szintén piros szárúak.
- Kalap: 8-25 cm átmérőjű, krétafehér, szürkés, sárgás, ahol a közelmúltban csigákat fogyasztottak, fénytelen, száraz
- Szára: vöröses vagy sárga, vöröses alappal, hálós
- Húsa: fehérestől sárgáig terjedő, nyomásra kissé elkékül; A csövek élénkpirosak, a kor előrehaladtával sárgássá válnak
- Illata: édes-gyümölcsös, később dögszerű
- Íz: enyhe
- Előfordulása: júliustól októberig, lombhullató erdő, krétás talaj
- Fa partnerek: tölgyek, vörös bükkösök
- Összetévesztés veszélye: boszorkány vargánya
- Toxicitás: A gombák gyomor-bélrendszeri problémákat okoznak.
Vargánya vargánya (Boletus calopus)

- Süveg: 5-18 cm átmérőjű, piszkos fehéres, világosszürke, világosbarna, szürkésbarna, fénytelen, száraz
- Szára: vöröses, felső része sárga, hálós
- Húsa: fehérestől sárgásig, vágáskor kékeszöld színűvé válik; Csövek citromsárga, később olíva sárga
- Keserűen ízlik
- Előfordulása: júliustól októberig, lombos és tűlevelű erdő, savanyú talaj
- Fa partnerei: lucfenyő, közönséges bükk
- Mérgező hatás: Ez a gomba keserűsége miatt ehetetlen, nyersen gyomor-bélrendszeri problémákat okoz.
Szappanlovag (Tricholoma saponaceum)

- Sapka: 4-10 cm széles, világostól sötétig változó szín, sárgászöld vagy zöldes is, a kupak széle mindig világosabb, sima, csupasz, nem zsíros
- Szára: a kalapnál világosabb, hosszirányban rostos vagy pikkelyes
- Hús: világos, egy idő után kipirosodik; A lamellák vastagok, távoliak, összetapadtak
- Szag: ha ezek a gombagombák szappanos víz után sokáig fekszenek
- Íz: kellemetlen, esetleg lisztes
- Előfordulása: szeptembertől novemberig, lombos és tűlevelű erdő, igénytelen
- Összetévesztés: más lovagokkal (vörös hús és szappanszag nélkül)
- Mérgező anyagok: hasonlóan mérgező hatású, mint a kénlovag
Hegyes nyakú (Cortinarius rubellus)

- Kalap: 3-8 cm átmérőjű, narancssárga-barnás, rozsdás vagy fahéj-narancssárga, színes megjelenésű, vékony, hegyes vagy középen lekerekített (név!), a kalap bőre finoman nemezelt vagy lepedezett
- Szára: kalapszerű színű, világos szerpentin
- Hús: sárgástól rozsdabarnáig; A lamellák távoliak, vastagok
- Szag: enyhén retekszerű
- Előfordulás: augusztustól októberig, tűlevelű erdő, savanyú talaj, tőzegmohában, társaságkedvelő
- Fa partnerek: lucfenyők
- Összetévesztés veszélye: Főleg más durvanyakúak, amelyek azonban nem mind ehetőek.
- Méreganyagok: Orellanin, halálos veseelégtelenséget okozhat
viaszos, fehér ólom és folyós dérgarat (Clitocybe candicans, C phyllophila, C.rivulosa)

Ezek a gombák annyira hasonlóak, hogy könnyen összetéveszthetők egymással. Mindhárom faj gombagomba.
- Süveg: 1-8 cm széles, fiatalon fehéres-hússzínű, fagyos, a kalap bőre később foltos, gyakran lapos, csak a tölcsér jelzi
- Szára: fehéres, tövét gyakran benőtt micélium
- Hús: fehérestől hússzínűig; A lamellák egyenesek vagy lehajlóak, először fehérek, később hússzínűek
- Szag: édes-savanyú
- Íz: enyhe
- Előfordulása: augusztustól novemberig, ritkán decemberig, lombos és tűlevelű erdők, parkok, mezőszélek, rétek, esetenként boszorkánygyűrűket alkotnak
- Zavar: A nagyobb példányok összetéveszthetők a vöröshasú lovagokkal
- Mérgező anyagok: az avas tölcsérlárvákhoz hasonló toxikus hatás
Téglavörös kénfej (Hypholoma sublateritium)

- Süveg: 3-10 cm széles, téglavörös, különösen középen, kifelé világosabb, sárgás, széle pergamenpehely borított
- Szára: világos, fehérestől sárgásig terjedő, töve inkább barnás
- Hús: világos; A lamellák szürkés-zöldesek, olívabarnák a kor előrehaladtával
- Keserűen ízlik
- Előfordulása: augusztustól novemberig, fürtökben lombhullató tuskókon
- Mérgező anyagok: A toxikus hatás ugyanazon összetevőkön alapul, mint a zöld levelű kénben.