Az alma volt és a német kedvenc gyümölcse. És nem valószínű, hogy bármi is változni fog a jövőben. Bár a piacon általában csak maroknyi fajtát lehet találni, a meglévő és ilyen-olyan formában termesztett fajták száma jóval nagyobb skálát ölel fel. Hány almafajta létezik Németországban és világszerte?

almafajták

A világszerte létező fajok pontos meghatározása egyszerűen lehetetlen. Ennek oka a számtalan termesztett forma, amely évről évre bővül. Ilyen vagy olyan formában kell "javítani" az almát, azaz előnyösen változtatni az ízén, állagán vagy eltarthatóságán. Emellett a mai monokultúrás termesztésben egyre nagyobb szerepet kap a kórokozókkal szembeni rezisztencia kérdése. Az új fajták egy része megtelepedik, míg mások gyorsan eltűnnek. Ezenkívül a régi hagyományos fajták ismételten feledésbe merülnek, és néha teljesen eltűnnek. Végül pedig nincs olyan központi iroda, amely nyilvántartaná és archiválná az összes, világszerte nemesített és termesztett almafajtát.

Hány alma van a világon?

Ha tudni szeretné, hogy az alma világa valójában mennyire változatos, becslésekre kell hagyatkoznia. A németországi illetékes hatóság, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Ügynökség 20 000 körülire becsüli a világon létező almafajtákat. Más helyeken viszont ismét felfelé korrigálják ezt a számot, és 30 000 környékére jönnek.

Almafajták Németországban

Ha azonban most egy pillantást vetünk Németországra, ez a szám gyorsan perspektívába kerül. Feltételezések szerint körülbelül 1600-2000 almafajtát termesztenek a különböző konyhakertekben. A csökkenés még ijesztőbbnek tűnik, ha most a gazdaságilag releváns fajtákra koncentrálunk:

  • Csak 70 fajta a kereskedelmi gyümölcstermesztésben
  • Ezek közül csak körülbelül 20 jelentős mennyiségileg
  • Az eladott alma nagy része mindössze 4 fajtából származik

A fajtadiverzitás hiánya

Ha emlékszik legutóbbi látogatására a szupermarketben vagy a zöldség-gyümölcs kereskedőnél, észre fogja venni, milyen széles a választék, de milyen kevés fajta alkotja a választékot. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Hivatal 2015/2016-os felmérése szerint az eladott mennyiség több mint fele a következő fajtákból származott:

  • Elstar (piaci részesedése 17,9 százalék)
  • Vörös Herceg (14,7 százalék)
  • Jonagored (14,5 százalék)
  • Braeburn (11,5 százalék)

Ráadásul a Jonagold 8,2 százalékkal és a Gala 7,1 százalékkal még mindig viszonylag közel volt a 10 százalékos határhoz. Az összes többi alma piaci részesedése szignifikánsan alacsonyabb volt a közepes vagy alacsony egyszámjegyű értékek között.

A fajtacsökkenés okai

Aki a nagyszüleitől vagy akár saját réti gyümölcsöséből ismer régebbi, néhány évtizeddel ezelőttig elterjedt almafajtákat, az olyan nevet kap, mint pl.

  • boskoop
  • Cox Orange
  • arany parmezán
  • Fehér tiszta alma

és mások továbbra is gyakoriak. E régi fajták közül néhányat évszázadok óta termesztettek, és mindig megvolt a létjogosultsága. Az almák érettségükben (pl. tiszta alma késő tavasszal), tárolási képességükben (pl. Boskoop hideg pincében február végéig) vagy felhasználási tulajdonságaikban (pl. Cox narancs korábban, mint egy tipikus süteményalma) különböznek egymástól. A csökkenő önellátás és az egyre jobb, műszakilag tökéletesített tárolási lehetőségek idején ezek a kritériumok már alig játszanak szerepet. Minden bizonnyal arra a következtetésre juthatunk, hogy az elmúlt évtizedek társadalmi és technikai fejlődése hozzájárult a Németországban őshonos almafajták számának csökkenéséhez.

Kategória: