A színes lóhere mindenhol megtalálható a természetben és a mezőgazdasági területeken. Körülbelül 245 különböző fajta tartozik a Trifolium növénynemzetségbe. Az általános használatban azonban más rokon nemzetségek is idetartoznak, mint például az erdei sóska (Oxalis), a lóhere (Lotus), az édes lóhere (Melilotus) vagy a csigalóhere (Medicago), amelyeket nem mindig könnyű megkülönböztetni és azonosítani. Ebben a cikkben bemutatjuk a lóhere leggyakoribb fajtáit.

lóhere

A következő cikkben 15 különböző lóherefajtát mutatunk be. Így könnyen azonosítható a lóhere.

alexandrin lóhere

Ez a lóhere eredetileg Egyiptomból származik, ezért néha egyiptomi lóhereként is emlegetik. A csak termesztésben előforduló lóherefajok közé tartozik, mivel a növények nem szívósak, ezért évente csak egyszer termesztik. Az alexandrin lóhere (bot. Trifolium alexandrinum) előnyösen szántóföldi köztes kultúrnövényként vagy haszonállatok és vadon élő állatok takarmánynövényeként termeszthető. A mezőgazdasági területeken a vöröshere gyakori helyettesítője.

  • Megjelenés: lágyszárú, elhajló szárral, pázsitot képez
  • Virág: hosszú szárú, végtelen, gömbölyű, enyhe mézes illat
  • Virágszín: sárgásfehér
  • Virágzási időszak: májustól szeptemberig
  • Levelei: váltakozó, hosszú nyelű, háromszoros szárnyas, levelei tojásdadok és finoman szárnyasak
  • növekedési magasság: ig körülbelül 100 centiméter
  • Elterjedés: Közel-Kelet, Észak-Afrika, az 1950-es évek óta világszerte termesztik
  • Élőhely: Pázsit, rétek, útszélek, mezőgazdasági területek

alpesi lóhere

Az alpesi lóhere (bot. T. alpinum) az egyik legszebb lóherefaj Európában. Feltűnően nagy és erős illatú virágokat képez. A faj nemcsak az Alpokban honos, hanem más európai hegyekben, például a Pireneusokban is előfordul 1700 méteres magasságból, és értékes takarmánynövény a vadon élő és legelő állatok számára.
Megjelenés: Évelő, lágyszárú, akár egy méter mély karógyökereket fejleszt

  • Virágok: legfeljebb két és fél centiméter hosszúak, kevés virággal, lazán összeállított virágfejek
  • Virágszín: bíborvörös, erős illatú
  • Virágzási időszak: június-augusztus
  • Levelek: bazális, legfeljebb öt centiméter hosszú levélnyél, háromoldalú szárnyas levelek, mindegyik részlevelekkel legfeljebb tíz centiméter hosszú
  • Növekedési magasság: akár 20 centiméter
  • Fekvés: mészszegény rétek

Arab csiga lóhere

Ez a lóhere is azon fajták közé tartozik, amelyek nem Németországban honosak. A szakirodalomban gyakran foltos csigalóhereként emlegetett faj eredetileg a Földközi-tenger térségében őshonos, mára azonban szinte az egész világon elterjedt. Különösen Dél-Németországban a Medicago arabica ritka, de szilárdan meghonosodott újoncnak számít, és a 19. század vége óta megtalálható itt.

  • Megjelenés: egynyári, lágyszárú, többnyire elhajló szárú, szára szőrös
  • Virágok: Virágfürtök 1-5 virággal
  • Virág színe: sárga
  • Virágzási idő: áprilistól júniusig
  • Levelei: váltakoznak, három széles tojásdadtól a szív alakúig terjedő levélből állnak
  • Növekedési magasság: akár 50 centiméter
  • Élőhelye: Táplálékban gazdag és közepesen száraz agyagos és kavicsos talajú vidékek és útszélek
  • Jellemzők: barna folt a levelek felső oldalán

Álló erdei sóska

Eredetileg az álló sóska (botanikailag Oxalis fontana, szintén Oxalis stricta) Észak-Amerikából és Kelet-Ázsiából vándorolt Közép-Európába, mára azonban elterjedt. A fajnak létezik egy vörös levelű változata (bot. Oxalis fontana var. 'Rufa'), amely dekoratív és könnyen kezelhető dísznövény, virágágyásokba ültethető.

  • Megjelenés: egynyári, lágyszárú, kezdetben egyenesen, később lehajló szárral, rizóma a föld alatt kúszó
  • Virágok: ötösben, laza virágzatúak
  • Virág színe: világos sárga
  • Virágzási idő: áprilistól októberig
  • Levele: Világoszöld, háromszoros szárnyas, levelei és szárai szőrösek
  • Növekedési magasság: akár 40 centiméter
  • Élőhely: elsősorban üde, tápanyagban gazdag agyagos talajon, szántóföldeken, utak mentén, temetőkben és kertekben

Bastard Snail Clover

Hibrid lucerna (bot. Medicago sativa ssp. varia) néven is ismert faj a Medicago sativa (lucerna) és a Medicago falcata (sarlóhere) rokon fajtáinak hibridje. A növény ma már elterjedtebb, mint szülőfaja, és nagyon elterjedt mind a kultúrában, mind természetes formájában. Az érett hüvelyesek és a karógyökér is ehető, az ültetést a töltések biztosítására és a talajjavításra is használják.

  • Megjelenés: kitartó, egyenesre emelkedő, elágazótól cserjésig
  • Virága: meglehetősen kicsi, hosszú nyelű rózsákban
  • Virágszín: kéktől sötétliláig, zöldessárga vagy zöldesfehér virágú változatok is
  • Virágzási időszak: június-augusztus
  • Levelei: Változó, hármasban szárnyas, megnyúlt részlevelekkel
  • Növekedési magasság akár 80 centiméter
  • Élőhely: elsősorban száraz gyepen és száraz réteken, utak mentén, táblaszéleken és bokrok szélén

keserű lóhere

A bakbab (bot. Menyanthes trifoliata) néven is ismert faj a lóhere fajok között valami egészen különleges: elsősorban nedves réteken terem, és a nyirkos, mint a nedves élőhelyet kedveli. Emiatt a természetes élőhelyén megritkult keserűherét gyakran használják a kerti tavak szélének beültetésére.

  • Megjelenés: tartós, laza, szőnyegformáló
  • Virág: racemóz
  • Virág színe: rózsaszín, fehér
  • Virágzási időszak: májustól júniusig
  • Levelei: oválisak, háromszárnyúak
  • Növekedési magasság: akár 30 centiméter

mezei lóhere

A mezei lóhere (bot. T. campestre) a lóhere nemzetség egyik fajtája, amelyet széles körben takarmány- és műtrágyanövényként használnak. A fajt lehetőleg talajjavítóként telepítik, de a természetben is sok helyen előfordul. Itt elsősorban száraz-félszáraz gyepen, üde réteken, töltéseken és szántóföldeken található. A mezei lóhere egy úgynevezett mutatófaj, amely a rossz talajra jellemző.

  • Megjelenés: egynyári, lágyszárú, egyenesen elterülőig nő
  • virág: kicsi, ötszörös
  • Virág színe: sárga
  • Virágzási időszak: júniustól szeptemberig
  • Levelei: kicsik, sötétzöldek, tojásdadok, három részre nyílnak
  • Növekedési magasság: akár 30 centiméter

Sárga édes lóhere

Az édes lóhere (bot. Melilotus officinalis) vagy mézes lóhereként is ismert faj Európában elterjedt, elsősorban köves utak, szántók szélén található. A népi gyógyászatban évszázadok óta használt növény, de természetes kertekbe is gyakran ültetik méhlegelőnek.

  • Megjelenés: Évelő, egyenes és elágazó
  • Virág: Racemose, legfeljebb tíz centiméter hosszú
  • Virág színe: sárga
  • Virágzási időszak: júniustól szeptemberig
  • Levelei: váltakozók, szárnyasok, leveleket alkotnak
  • Növekedési magasság: 100 centiméterig, néha 200 centiméterig

nyúl lóhere

A mezei lóhere (bot. T. arvense), más néven mezei lóhere vagy macskalóhere, virágzata fűzfabarkára emlékeztet, és az egyik legvonzóbb lóherefajta. Az egynyári lóherét valószínűleg már a történelem előtti idők óta termesztik gyógynövényként, és ma is nagy számban megtalálható Európa-szerte homokos, sziklás és száraz helyeken.

  • Megjelenés: egynyári, lágyszárú
  • Virág: puncifűzre emlékeztet, hosszú szőrös
  • Virágszín: fehér-vöröses
  • Virágzási időszak: júniustól júliusig
  • Levelei: váltakozó, háromszoros, lándzsás, fogazott szárnyas
  • Növekedési magasság: akár 30 centiméter

Magas édes lóhere

Az édes lóhere (bot. Melilotus altissimus) könnyen összetéveszthető az édes lóherével. A fajok helyes azonosítása érdekében különösen hasznos egy pillantás a termésekre: Az édes lóhere csupasz terméseivel ellentétben a terméseket puha szőrzet borítja. A faj egykor Európa és Japán között volt elterjedt, de mára meglehetősen ritkasággá vált. A faj előszeretettel nő a meszes és nitrogéntartalmú, sós talajokon.

  • Megjelenés: kétéves, lágyszárú, elágazó, felálló vagy íves
  • Virág: racemóz
  • Virág színe: élénk sárga
  • Virágzási időszak: júliustól szeptemberig
  • Levelei: tojásdadok és fogazottak, perforálatlan szárúak
  • Növekedési magasság: akár 120 centiméter

Szarv lóhere

Németországban elterjedt a közönséges cserfe (bot. Lotus corniculatus), a fajt gyakran termesztik takarmánynövényként és talajjavítóként is. A csinos növény a kertekben is gyakran megtalálható, de elszaporodása miatt hamar problémát okozhat. A fajt elsősorban a névadó, íves és keskeny hüvelyesek határozzák meg.

  • Megjelenés: lágyszárú
  • Virágai: pillangószerűek, ernyőkbe rendezve
  • Virág színe: élénk sárga
  • Virágzási időszak: június-augusztus
  • Levelei: szárnyas, tojásdadtól megnyúlt szárnyas levelek
  • Növekedési magasság: akár 40 centiméter
  • Élőhely: fenyők, legelők, útszélek, fenyvesek, tenger partjain

szarvas sóska

Más kívánatos lóherefajtákkal ellentétben a szarvas sóska problémát okozhat a kertben. A szarvlóhere (bot. Oxalis corniculata) főként a pázsitban terjed, és nehezen eltávolítható.

  • Megjelenés: Egynyáritól évelőig terjedő, rövid főhajtások, kúszó oldalhajtásokkal
  • Virág: ötágú virágcsillagok
  • Virág színe: sárga
  • Virágzási időszak: májustól októberig
  • Levele: Változó, háromrészes szárnyas, jellegzetes lóherelevél
  • Növekedési magasság: akár 20 centiméter

Fehér édes lóhere

A Melilotus albus Európa-szerte elterjedt lóhere, amely gyakran megtalálható a sárga virágzó édes lóhere mellett. Főleg utak mentén, vasútvonalak mentén, kavicsbányákban és törmeléklerakókon terem. A faj virágzás közben könnyen azonosítható jellegzetes virágalakja alapján.

  • Megjelenés: kétéves, lágyszárú
  • Virágok: hosszú, egyenes virágzatú virágok, számos egyedi virággal
  • Virág színe: fehér
  • Virágzási időszak: júliustól szeptemberig
  • Levelei: váltakozó, háromujjas, hosszúkás-lándzsás, fogazott szárnyas levelek
  • Növekedési magasság: akár 150 centiméter

fehér lóhere

A vöröshere mellett a fehér lóhere vagy a kúszó lóhere (bot. Trifolium repens) is az egyik legelterjedtebb és valószínűleg a legismertebb lóhere. A faj előszeretettel nő nitrogéntartalmú talajokon, réteken és szántóföldeken, valamint utak mentén. Ráadásul ez a lóhere nemcsak fontos takarmánynövény, hanem futófelület-ellenállása miatt gyeppótlóként is használható.

  • Megjelenés: Évelő, lágyszárú, legfeljebb 70 centiméter mély karógyökér
  • Virágok: gömb alakúak, legfeljebb 80 apró egyedi virággal, illatosak
  • Virág színe: fehér
  • Virágzási időszak: májustól októberig
  • Levelei: hármasban, finoman fogazott szegéllyel
  • Növekedési magasság: akár 20 centiméter
  • Jellemzők: jellegzetes levélnyomok keskeny, íves, fehér-szürke csíkokkal sötétzöld alapon

Réti lóhere / vörös lóhere

Különösen színes lóhere a vöröshere (bot. Trifolium pratense), amely a réti lóhere Európában elterjedt, gyakran takarmánynövényként termesztett fajtája. A faj elsősorban dús réteken, ritkás erdőkben és szántóföldeken terem, a friss, tápanyagban gazdag vályog- és agyagos talajt kedveli.

  • Megjelenés: tartós, lágyszárú, függőleges
  • Virágai: gömbölyű, többvirágú virágzat
  • Virágszín: vöröses-lila
  • Virágzási időszak: júniustól szeptemberig
  • Levelei: Változó, három részből szárnyas, enyhén szőrös
  • Növekedési magasság: akár 80 centiméter

Kategória: