A komposzthalom segítségével a kertészek fontos lépést tesznek az önellátás felé. A komposztálás természetes folyamata biztosítja a kerti tájat tápanyagként és műtrágyaként humuszt. Ha a megfelelő lépéseket követi a komposztáló terület kialakítása során, gyorsan felhasználhatja a gazdag komposztföldet.
komposztot készíteni
A komposzt javítja a növények növekedését és megtartja a nedvességet a kertben. Ezenkívül a talajt a humusz jól szellőzteti, és számos hasznos talajszervezetet támogat. Érdemes tehát elkészíteni a komposztot, amely a megfelelő instrukciókkal néhány lépésben gyorsan felállítható. Ily módon a konyhából és a kertből származó hulladékot ésszerűen újrahasznosítják.
1. Helyszín
Először is megfelelő helyet kell kiválasztani a kertben a komposzthalomnak, hogy a komposztálás sikeres legyen. Ha a kiválasztott hely túl védett a széltől, a komposzt nem tud megfelelően szellőztetni, és nagyon gyorsan megjelennek a rothadás jelei. A rothadás kellemetlen szagokhoz vezet, és vonzza a nem kívánt állatokat. Ha a komposzthalom túl közel van a szomszédos ingatlanhoz, a szomszédok zavarva érezhetik magukat. Ezenkívül a komposztot nem szabad tartósan kitenni a tűző napnak, különben túlságosan felmelegszik. Ezenkívül a komposzthalmot soha nem szabad betonlapokra, csempére vagy kőre helyezni. Ha az altalaj szilárd, akkor a lebomló mikroorganizmusok nem tudnak bejutni a komposztba. Ráadásul ebben az esetben állandóan vizesedés alakulna ki, ami szintén rothadáshoz vezet.
- A részlegesen árnyékolt helyek ideálisak
- A melegebb területeken több árnyékra van szükség
- A fák és bokrok alatti helyek jók
- A bodza- és mogyoróbokrok támogatják a komposztálást
- Biztosítson jó szélszellőzést
- Az erős széllökések ellen azonban védekezzen
- Gyalogosan és talicskával is fontos a jó megközelíthetőség
- Készítsen komposztot közvetlenül a talajra
- Az aljzatnak vízáteresztőnek kell lennie, hogy megakadályozza a bevizesedést
- Mindig ugyanarra a helyre építsen komposzthalmokat
- Ekkor a talaj élőlényei gyorsabban és hatékonyabban dolgoznak
értesítés: Ha termikus komposztálóról van szó, akkor még teljes napon is kell lennie.
2. Építés
A komposzthalom építésekor a kertésznek többféle anyag közül választhat. Ide tartozik elsősorban a fa, a műanyag és a fém, amelyekből a tárolóedények készülnek. Ezek az anyagok a tulajdonságokat és az optikai jellemzőket tekintve nagymértékben különböznek egymástól. Hogy végül melyik változatot részesítjük előnyben, az a tervezett felhasználástól és a komposzt mennyiségétől függ. Aki komposztálni siet, annak van a termikus komposztáló pontosan. Ennek az adott komposztládának elegendő kapacitással kell rendelkeznie, különben a rothadás nem megy végbe különösen hatékonyan. Nagyon fontos a tartályok letakarása, különösen esős területeken. Ezenkívül a komposztálóknak legalább két, de még jobb esetben három tárolóedényből kell állniuk, hogy felgyorsítsák és egyszerűsítsék a komposztálást, a forgatást és a rétegezést. A komposzthalmok a rendelkezésre álló helytől függően akár több méteresek is lehetnek.
- A termikus komposztálók olcsók
- A konténerek gyorsan össze- és szétszerelhetők
- A űrtartalom legalább 200 l legyen
- A leeresztő csappantyús modellek nagyon praktikusak
- A fából készült komposztálók nagyon klasszikusak
- Ön is megépítheti például raklapokból
- A fém komposztálók könnyen karbantarthatók és nem rothadnak el
- 1,20 m szélesség és 80 cm magasság az optimális
- Állítsa be a hosszt a rendelkezésre álló helyhez
- A kapacitásnak meg kell felelnie a kert méretének
3. Hozzon létre rétegeket
A komposzthalom konyhai és kerti hulladékát úgy kell egymásra rakni, hogy az oldala lefelé dőljön. Így a nedvesség jobban el tud folyni, és nem csapódik le a víz, ami rothadáshoz vezet. A nagy formátumú, sok rétegű kupacok különösen alkalmasak nagyon nagy kertekhez, ahol folyamatosan sok anyag keletkezik. Fontos a komposztkupac megfelelő kialakítása és rétegezése, hogy a tápanyagok optimális összetételűek legyenek. Általában azonban nem halmozódik fel olyan sok különböző nyersanyag egyszerre. Ezért ezeket az anyagokat össze kell gyűjteni, hogy fokozatosan felépüljön a komposzthalom. Idővel kialakul a megfelelő talajélet, amely átalakítja az újonnan keletkezett komposztot. A fontos egy olyan réteg, amely már tartalmazza a szükséges mikroorganizmusokat és mikroorganizmusokat a rothadási folyamat gyors elindításához.
- Helyezze az első réteg komposztot közvetlenül a kerti talajra
- A durva anyag ideális az alsó réteghez
- A levágott ágak, sövénynyesedékek és gallyak megfelelőek
- Ez elegendő oxigént hoz létre a talajon a bomláshoz
- A második réteg sűrűbb anyagból áll
- Jobb támadási felületeket kínál a lebontóknak
- Erre ideális a kerti és konyhai hulladék
- Hozzon létre egy harmadik réteg érett komposztot
- Vagy adjon hozzá egy kis régi komposztot
- Vagy kérje meg a szomszédokat, amikor újat hoz létre
- Alternatív megoldásként harmadik rétegként a kerti talaj is alkalmazható
- Ezután ismételje meg a következő rétegeket ugyanabban a sorrendben
4. Áthelyezés
Az átültetés lehetővé teszi az egyenletes rothadás elérését. Ez jelentősen javítja a végeredményt, és sokkal gyorsabban elérhetővé teszi. Ez a további munkalépés különösen az újonnan kialakított kertekben érdemes, ahol még nincs annyi feldolgozandó komposzt. A komposzthalmot nem szabad egy évnél tovább tárolni, különben rothadás és rossz szag keletkezhet. Az első melegítési fázis után azonban a komposztnak jelentősen le kell hűlnie, mielőtt megfordítható.
- Rendszeresen fordítsa meg a komposztot
- Ez lehetővé teszi a felhasználható komposzt gyors beszerzését
- Legkorábban három-hat hét múlva hajtsa végre
- Ez a munka évente legalább egyszer kötelező
- Vidd be a külső rétegeket
- Tolja a belső rétegeket kifelé
tipp: A komposztot legjobb februárban átforgatni, hogy a frissen kinyert humuszt tavasszal felhasználhassuk zöldségek, gyümölcsök és egyéb növények vetésére.
5. Nedvesség
A komposztkupacban lévő talaj élőlényei a nedvességtől függenek, ellenkező esetben a komposzthalom kiszárad és a rothadási folyamat stagnál. A komposztnak azonban nem szabad túl nedvesnek lennie, mert ebben az esetben nem kerülhet elegendő oxigén a kupacba. Ennek eredményeként rothad és büdös. A kertésznek ezért mindig óvatosnak kell lennie ebben a tekintetben, és lehetőleg be kell avatkoznia a szabályozása érdekében. Ha a komposzt különböző rétegeinek belső működése kinyomott szivacsnak tűnik, akkor a komposzthalom megfelelő nedvességtartalmú.
- A komposztot mindig egyenletesen nedvesen tartsa
- Rendszeresen ellenőrizze a nedvességet a komposztban
- A halmozott anyagok nem száradhatnak ki
- Időnként öntözze meg a túl száraz komposztot
- A túl nedves komposztot közvetlenül ültessük át
- Keverje hozzá a talajt és a száraz anyagokat
- Mindig takarja le a komposztkupacokat azokon a területeken, ahol sok a csapadék
- Az esővédelemnek légáteresztőnek kell lennie
6. Oxigén
Az aerob baktériumok rendkívül fontosak a komposzthalom számára. Ezek a baktériumok azonban elpusztulnak, ha nem jutnak elegendő oxigénhez. Ebben az esetben az anaerob baktériumok elterjednek, és a komposzt büdös lesz és rothadni kezd. Ezért a komposzt készítésekor ügyelni kell arra, hogy a rétegek ne kerüljenek túl vastagon. Ellenkező esetben nem juthat több oxigén a komposztkupacba. Ott azonban ne képződjenek nagy üregek, hogy ne akadályozzák a talaj élőlényeinek munkáját. Ezért a nagyméretű kerti hulladékot mindig megfelelően fel kell aprítani.
- Mindig győződjön meg arról, hogy elegendő levegőellátás van benne
- Az oxigén megakadályozza a bűzös rothadást
- Az összes réteget lazán vigye fel, soha ne tömörítse
- Egyetlen réteg sem lehet 20 cm-nél vastagabb
- A komposzthalom maximális magassága 1,30 m
- Ne hordjon fel rendkívül nedves fűnyírást
- Csak vékony réteg agyagot és trágyát alkalmazzon
- Keverjen bele laza anyagokat, beleértve a gallyakat és a szalmát
7. Anyagok
A rothadási folyamat új tápanyagciklusok kialakulásához vezet, a kiindulási anyagokat a talaj élőlényei dolgozzák fel tápanyagban gazdag humuszsá. A kertből és konyhából származó szerves hulladékot komposztkupacra lehet helyezni. Ezáltal természetes műtrágya jön létre, amely ártalmatlan a környezetre és az emberekre. Azonban nem minden típusú hulladék kerülhet a komposztba. Az egészséges összetételhez elengedhetetlen az anyagok kiválasztása. Ezenkívül a rétegek mozgatásának és felhordásának időrendi sorrendjének megfelelőnek kell lennie.
- Ideális a zöldség- és gyümölcshulladék, akárcsak a tojáshéj
- A kávéfilterek és a teafilterek jól működnek
- A fűrészpor, az alom és a szalma is a komposzthoz tartozik
- A fák, pázsit és bokrok kivágása képezi az ideális alapot
- A citrusfélék nem alkalmasak, ahogy a hamu és a macskaalom sem
- Az üveget, műanyagot és fémet csak a szemetesbe dobja
- A növény beteg részei megzavarják az érési folyamatot
- Az állati maradványok szintén tilosak
