Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A komposzthalom segítségével a kertészek fontos lépést tesznek az önellátás felé. A komposztálás természetes folyamata biztosítja a kerti tájat tápanyagként és műtrágyaként humuszt. Ha a megfelelő lépéseket követi a komposztáló terület kialakítása során, gyorsan felhasználhatja a gazdag komposztföldet.

komposztot készíteni

A komposzt javítja a növények növekedését és megtartja a nedvességet a kertben. Ezenkívül a talajt a humusz jól szellőzteti, és számos hasznos talajszervezetet támogat. Érdemes tehát elkészíteni a komposztot, amely a megfelelő instrukciókkal néhány lépésben gyorsan felállítható. Ily módon a konyhából és a kertből származó hulladékot ésszerűen újrahasznosítják.

1. Helyszín

Először is megfelelő helyet kell kiválasztani a kertben a komposzthalomnak, hogy a komposztálás sikeres legyen. Ha a kiválasztott hely túl védett a széltől, a komposzt nem tud megfelelően szellőztetni, és nagyon gyorsan megjelennek a rothadás jelei. A rothadás kellemetlen szagokhoz vezet, és vonzza a nem kívánt állatokat. Ha a komposzthalom túl közel van a szomszédos ingatlanhoz, a szomszédok zavarva érezhetik magukat. Ezenkívül a komposztot nem szabad tartósan kitenni a tűző napnak, különben túlságosan felmelegszik. Ezenkívül a komposzthalmot soha nem szabad betonlapokra, csempére vagy kőre helyezni. Ha az altalaj szilárd, akkor a lebomló mikroorganizmusok nem tudnak bejutni a komposztba. Ráadásul ebben az esetben állandóan vizesedés alakulna ki, ami szintén rothadáshoz vezet.

  • A részlegesen árnyékolt helyek ideálisak
  • A melegebb területeken több árnyékra van szükség
  • A fák és bokrok alatti helyek jók
  • A bodza- és mogyoróbokrok támogatják a komposztálást
  • Biztosítson jó szélszellőzést
  • Az erős széllökések ellen azonban védekezzen
  • Gyalogosan és talicskával is fontos a jó megközelíthetőség
  • Készítsen komposztot közvetlenül a talajra
  • Az aljzatnak vízáteresztőnek kell lennie, hogy megakadályozza a bevizesedést
  • Mindig ugyanarra a helyre építsen komposzthalmokat
  • Ekkor a talaj élőlényei gyorsabban és hatékonyabban dolgoznak

értesítés: Ha termikus komposztálóról van szó, akkor még teljes napon is kell lennie.

2. Építés

A komposzthalom építésekor a kertésznek többféle anyag közül választhat. Ide tartozik elsősorban a fa, a műanyag és a fém, amelyekből a tárolóedények készülnek. Ezek az anyagok a tulajdonságokat és az optikai jellemzőket tekintve nagymértékben különböznek egymástól. Hogy végül melyik változatot részesítjük előnyben, az a tervezett felhasználástól és a komposzt mennyiségétől függ. Aki komposztálni siet, annak van a termikus komposztáló pontosan. Ennek az adott komposztládának elegendő kapacitással kell rendelkeznie, különben a rothadás nem megy végbe különösen hatékonyan. Nagyon fontos a tartályok letakarása, különösen esős területeken. Ezenkívül a komposztálóknak legalább két, de még jobb esetben három tárolóedényből kell állniuk, hogy felgyorsítsák és egyszerűsítsék a komposztálást, a forgatást és a rétegezést. A komposzthalmok a rendelkezésre álló helytől függően akár több méteresek is lehetnek.

  • A termikus komposztálók olcsók
  • A konténerek gyorsan össze- és szétszerelhetők
  • A űrtartalom legalább 200 l legyen
  • A leeresztő csappantyús modellek nagyon praktikusak
  • A fából készült komposztálók nagyon klasszikusak
  • Ön is megépítheti például raklapokból
  • A fém komposztálók könnyen karbantarthatók és nem rothadnak el
  • 1,20 m szélesség és 80 cm magasság az optimális
  • Állítsa be a hosszt a rendelkezésre álló helyhez
  • A kapacitásnak meg kell felelnie a kert méretének

3. Hozzon létre rétegeket

A komposzthalom konyhai és kerti hulladékát úgy kell egymásra rakni, hogy az oldala lefelé dőljön. Így a nedvesség jobban el tud folyni, és nem csapódik le a víz, ami rothadáshoz vezet. A nagy formátumú, sok rétegű kupacok különösen alkalmasak nagyon nagy kertekhez, ahol folyamatosan sok anyag keletkezik. Fontos a komposztkupac megfelelő kialakítása és rétegezése, hogy a tápanyagok optimális összetételűek legyenek. Általában azonban nem halmozódik fel olyan sok különböző nyersanyag egyszerre. Ezért ezeket az anyagokat össze kell gyűjteni, hogy fokozatosan felépüljön a komposzthalom. Idővel kialakul a megfelelő talajélet, amely átalakítja az újonnan keletkezett komposztot. A fontos egy olyan réteg, amely már tartalmazza a szükséges mikroorganizmusokat és mikroorganizmusokat a rothadási folyamat gyors elindításához.

  • Helyezze az első réteg komposztot közvetlenül a kerti talajra
  • A durva anyag ideális az alsó réteghez
  • A levágott ágak, sövénynyesedékek és gallyak megfelelőek
  • Ez elegendő oxigént hoz létre a talajon a bomláshoz
  • A második réteg sűrűbb anyagból áll
  • Jobb támadási felületeket kínál a lebontóknak
  • Erre ideális a kerti és konyhai hulladék
  • Hozzon létre egy harmadik réteg érett komposztot
  • Vagy adjon hozzá egy kis régi komposztot
  • Vagy kérje meg a szomszédokat, amikor újat hoz létre
  • Alternatív megoldásként harmadik rétegként a kerti talaj is alkalmazható
  • Ezután ismételje meg a következő rétegeket ugyanabban a sorrendben

4. Áthelyezés

Az átültetés lehetővé teszi az egyenletes rothadás elérését. Ez jelentősen javítja a végeredményt, és sokkal gyorsabban elérhetővé teszi. Ez a további munkalépés különösen az újonnan kialakított kertekben érdemes, ahol még nincs annyi feldolgozandó komposzt. A komposzthalmot nem szabad egy évnél tovább tárolni, különben rothadás és rossz szag keletkezhet. Az első melegítési fázis után azonban a komposztnak jelentősen le kell hűlnie, mielőtt megfordítható.

  • Rendszeresen fordítsa meg a komposztot
  • Ez lehetővé teszi a felhasználható komposzt gyors beszerzését
  • Legkorábban három-hat hét múlva hajtsa végre
  • Ez a munka évente legalább egyszer kötelező
  • Vidd be a külső rétegeket
  • Tolja a belső rétegeket kifelé

tipp: A komposztot legjobb februárban átforgatni, hogy a frissen kinyert humuszt tavasszal felhasználhassuk zöldségek, gyümölcsök és egyéb növények vetésére.

5. Nedvesség

A komposztkupacban lévő talaj élőlényei a nedvességtől függenek, ellenkező esetben a komposzthalom kiszárad és a rothadási folyamat stagnál. A komposztnak azonban nem szabad túl nedvesnek lennie, mert ebben az esetben nem kerülhet elegendő oxigén a kupacba. Ennek eredményeként rothad és büdös. A kertésznek ezért mindig óvatosnak kell lennie ebben a tekintetben, és lehetőleg be kell avatkoznia a szabályozása érdekében. Ha a komposzt különböző rétegeinek belső működése kinyomott szivacsnak tűnik, akkor a komposzthalom megfelelő nedvességtartalmú.

  • A komposztot mindig egyenletesen nedvesen tartsa
  • Rendszeresen ellenőrizze a nedvességet a komposztban
  • A halmozott anyagok nem száradhatnak ki
  • Időnként öntözze meg a túl száraz komposztot
  • A túl nedves komposztot közvetlenül ültessük át
  • Keverje hozzá a talajt és a száraz anyagokat
  • Mindig takarja le a komposztkupacokat azokon a területeken, ahol sok a csapadék
  • Az esővédelemnek légáteresztőnek kell lennie

6. Oxigén

Az aerob baktériumok rendkívül fontosak a komposzthalom számára. Ezek a baktériumok azonban elpusztulnak, ha nem jutnak elegendő oxigénhez. Ebben az esetben az anaerob baktériumok elterjednek, és a komposzt büdös lesz és rothadni kezd. Ezért a komposzt készítésekor ügyelni kell arra, hogy a rétegek ne kerüljenek túl vastagon. Ellenkező esetben nem juthat több oxigén a komposztkupacba. Ott azonban ne képződjenek nagy üregek, hogy ne akadályozzák a talaj élőlényeinek munkáját. Ezért a nagyméretű kerti hulladékot mindig megfelelően fel kell aprítani.

  • Mindig győződjön meg arról, hogy elegendő levegőellátás van benne
  • Az oxigén megakadályozza a bűzös rothadást
  • Az összes réteget lazán vigye fel, soha ne tömörítse
  • Egyetlen réteg sem lehet 20 cm-nél vastagabb
  • A komposzthalom maximális magassága 1,30 m
  • Ne hordjon fel rendkívül nedves fűnyírást
  • Csak vékony réteg agyagot és trágyát alkalmazzon
  • Keverjen bele laza anyagokat, beleértve a gallyakat és a szalmát

7. Anyagok

A rothadási folyamat új tápanyagciklusok kialakulásához vezet, a kiindulási anyagokat a talaj élőlényei dolgozzák fel tápanyagban gazdag humuszsá. A kertből és konyhából származó szerves hulladékot komposztkupacra lehet helyezni. Ezáltal természetes műtrágya jön létre, amely ártalmatlan a környezetre és az emberekre. Azonban nem minden típusú hulladék kerülhet a komposztba. Az egészséges összetételhez elengedhetetlen az anyagok kiválasztása. Ezenkívül a rétegek mozgatásának és felhordásának időrendi sorrendjének megfelelőnek kell lennie.

  • Ideális a zöldség- és gyümölcshulladék, akárcsak a tojáshéj
  • A kávéfilterek és a teafilterek jól működnek
  • A fűrészpor, az alom és a szalma is a komposzthoz tartozik
  • A fák, pázsit és bokrok kivágása képezi az ideális alapot
  • A citrusfélék nem alkalmasak, ahogy a hamu és a macskaalom sem
  • Az üveget, műanyagot és fémet csak a szemetesbe dobja
  • A növény beteg részei megzavarják az érési folyamatot
  • Az állati maradványok szintén tilosak

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória: