
Az NPK műtrágya; sok rejtély, az egészséges növényekhez nélkülözhetetlen tápanyagok a tapasztalt kertészek számára. Ez a komplett műtrágyaként is ismert műtrágyaforma a komplex műtrágyák közé tartozik, és különböző összetevőket tartalmaz, amelyek összetétele növényfajonként eltérő lehet. Hatékonyan működnek a kerti vagy szobanövényeken és az üvegházban, így a megfelelő alkalmazás után elengedhetetlenek, hatékonyan korlátozva a lehetséges hátrányokat.
fogalmazás
Az NPK-műtrágyák speciális műtrágyák, amelyek koncepciója 1927-ben a Ludwigshafen am Rhein-i német BASF SE vegyipari vállalat Nitrophoska termékével jött létre. E műtrágyák célja az volt, hogy könnyen beadható koncentrátumban biztosítsák a növények számára szükséges magtápanyagokat. Az NPK-műtrágyák három fő összetevője nemcsak az összetételt határozza meg, hanem a műtrágya nevét is adja. Ezek az alábbiak.

nitrogén (N)
A nitrogén mindenféle növény számára az egyik legfontosabb anyag, mivel nélkülözhetetlen a növények anyagcseréjéhez és növekedéséhez. A nitrogén lehetővé teszi a növényben az alapvető folyamatokat, például a hajtások, levelek és virágok képződését, és ugyanolyan fontos a termés általános vitalitása szempontjából. A következő problémák merülnek fel, ha nincs elegendő nitrogén.
- Klorofil nem képződik kellően
- ez pedig fakó növényi részekhez és anyagcsere-problémákhoz vezet
- a létfontosságú vitaminok és fehérjék képződése megnehezül
- Stunting lehetséges
- Az oldalhajtások és hajtások csak elvétve alakulnak ki
- vegetatív és generatív növényi részek általában kisebbre alakulnak ki
- A levelek gyakran sárgássá válnak
- ha a hiány túl nagy, a levelek kiszáradnak és elvesznek
- Gyümölcsei csak ritkán alakulnak ki
- ez egyszerre befolyásolja a termést és a gyümölcs minőségét
- ha a hiányt nem pótolják, a növény elpusztulhat
Minden műtrágyánál azonban fontos ügyelni arra, hogy az adott növényfajhoz szükséges mennyiség ne legyen túl kicsi vagy túl nagy.
A túl sok nitrogén a következő szövődményekhez vezet:
- túl gyors növekedés
- vékony levelek és hajtások
- gyenge növekedés

Foszfor (P)
A foszfort a nitrogénnel kapcsolatban erős gyökerek, gyümölcsök és virágok kialakítására használják, és túl sok nitrogén korlátozhatja. Ezenkívül a foszfor elősegíti a fotoszintézist, ami minden növény számára létfontosságú. Az anyag másik előnye a tél- és fagyállóságra gyakorolt jótékony hatás. A sok foszfort igénylő növények, mint például a fenyők, az anyagnak köszönhetően könnyen túlélik a telet. A foszfort a csíráztatáshoz is felhasználják, mivel az anyag biztosítja az ehhez szükséges energiát. A foszforhiány a következő tüneteket okozza.
- A gyümölcsök érése lelassul, néha teljesen korlátozott
- Gyümölcsei csak ritkán alakulnak ki
- A gyökerek gyengülnek, törékenyek vagy nem elég mélyek
- minden növekedés visszamarad
- negatív hatással van a gyümölcs minőségére is
- A levélszélek kékre, zöldre, kékeszöldre, pirosra, vörös-ibolyára változnak
- Az elszíneződések később az egész lapra terjedtek
Az ásványi műtrágyákban lévő túl sok foszfor klorózishoz, egy olyan növényi betegséghez vezet, amely korlátozza vagy teljesen megszünteti a klorofill felhasználását és képződését.
Kálium (K)
A kálium a harmadik anyag a csoportban, nélkülözhetetlen a vízfelvételhez és a vízháztartáshoz, valamint a betegségekkel, gombákkal és vírusokkal szembeni ellenálló képességhez. Ezenkívül a kálium elősegíti a növényi részek vitalitását és az olyan szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni ellenállást, mint a szárazság és az örök fagy.
A káliumhiány azonnal nyilvánvaló a következő tüneteken:
- Gyümölcsök, rügyek és virágok gyengébbek
- A növényi részek ernyedtnek tűnnek, mert a sejtfalak nem elég erősek
- kevesebb gyökér képződik
- A levelek széle barnássá válik
- A levelek széle és hegye megégettnek tűnik
- kevesebb víz szívódik fel

Ez azonban a kálium adagjának növekedéséhez is vezethet, ami a következő problémákhoz vezet.
- Szubsztrát sós
- Az ásványi anyagok, például a magnézium már nem szívódnak fel
Ez a három anyag együttesen eredményezi az úgynevezett NPK értéket, amely az NPK műtrágya csomagolásán szerepel. Az NPK érték az összetevők keverési arányát, azaz a műtrágya összetételét jelzi. A benne lévő anyag mennyisége három számmal van megadva, amelyek mindegyike a tápanyagok százalékos arányát jelenti a teljes keverékben.
Két példa:
- NPK műtrágya a zöld növények: 14-20-8 (összetétel: 14% N, 8% P, 20% K)
- NPK műtrágya a virágzó növények: 7-6-8 (7% N, 8% P, 6% K összetétele)
Mint látható, általában a zöld növényeknek több káliumra és nitrogénre van szükségük, míg a virágos növényeknek elegendő foszforra van szükségük. Ezen anyagokon kívül más tápanyagokat is tartalmaz, amelyekre a növénynek számos folyamathoz szüksége van.
- kalcium
- magnézium
- kén
- Nyomelemek, beleértve a cinket, vasat, rezet és számos más tápanyagot
Minél speciálisabb a műtrágya egy növényfajra, annál eltérő lehet az összetétel. A kiegészítő tápanyagokat azonban ritkán tüntetik fel közvetlen mennyiségükben.

A következő formákban készülnek:
- folyadék: leginkább otthoni használatra, mindenekelőtt beltéri és cserepes növényekre
- szilárd (különböző méretű granulátum): leginkább kertekbe és nagyobb területekre használják, hosszú távú hatása van
Természetesen a műtrágyák egymás között felhasználhatók bármilyen tenyésztési formához, de a szilárd műtrágyáknál meg kell választani a megfelelő szemcseméretet.
Ezenkívül az NPK műtrágyákat három változatban kínálják:
- ásványi
- ásványi-szerves
- organikus
Növényfajtától függően erre is érdemes odafigyelni, hiszen nem minden növény tolerálja a szerves vagy ásványi trágyát.
Kérjük, vegye figyelembe: A gyártótól függően előfordulhat, hogy az egyes számok összekeverednek. Míg az NKP műtrágya megegyezik az NPK műtrágyával, ügyeljen az anyagok felsorolásának sorrendjére, hogy véletlenül se keverje össze a káliumot a foszfortartalommal.
Alkalmazás
Az NPK műtrágyák használata rendkívül egyszerű, mivel felhasználásra kész formában kapható, és nem kell saját kezűleg összekeverni. Az optimális műtrágyateljesítmény eléréséhez csak néhány pontot kell betartani a kijuttatás során.

Ehhez a következőképpen járjon el:
- Időpont: Tavasszal egyszer trágyázzunk, hogy felkészüljünk a vegetációs időszakra
- Az NPK hosszú távú műtrágyákat általában egyszer, nyár közepén újratrágyázzák
- hagyományos változatoknál a növény igénye vagy a gyártó tájékoztatása szerint műtrágyázzon
- Utolsó megtermékenyítés július elején, hogy az új hajtások kikelhessenek és ne fagyjanak halálra télen
- műtrágyázáskor kövesse a gyártó mennyiségi előírásait
- vagy olvassa el az adott növényfajra vonatkozó műtrágyázási utasításokat
- A folyékony műtrágyát az öntözővízen keresztül juttatják be
- Az NPK gyepműtrágyát szórógéppel oszlassuk ki, mert így egyenletesebb az eloszlás
- A granulátumokat kiosztás előtt lemérjük
- Ezzel elkerülhető a túl- vagy alultrágyázás
- a szemcsék a növény körüli talajban oszlanak el
- könnyen elkezdheti a szár tövénél
- de ne károsítsa a gyökereket a felszín közelében
- ha a talaj száraz, a műtrágya kijuttatása után azonnal meg kell öntözni
- esős napokon ez a lépés nem szükséges
Tipp: Ha van rózsája, hibiszkusza, hortenziája vagy nyári orgonája, július után kalcium alapú műtrágyával (kálium műtrágyával) trágyázhatja. Ez erősíti a növények télállóságát, és különösen hatásos ezeknél a növényeknél.
Az alkalmazás használata során kerülje el a következő hibákat:
- soha ne alkalmazza a műtrágyát a levelekre, virágokra vagy gyökerekre
- ez savasodáshoz és az érintett területek potenciális halálához vezet
- kerülje az olyan napokat, amikor különösen erős a nap
- itt is előfordulhat savasodás a napsugarak hatására
- hasonlóképpen a padló sem lehet csontszáraz
- ne trágyázzuk túl; különösen fontos ásványi alapú műtrágyák esetében

előnyöket
Az összetevőknek és a rendelkezésre állásnak köszönhetően az NPK műtrágya az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb műtrágyaváltozat.
A következő előnyök említhetők:
- Az alapszolgáltatások fedezik
- A gyümölcstermés láthatóan nő
- több és egészségesebb virág képződik
- A növények azonnal felhasználhatják a műtrágyát
- ezt nem kell mikroorganizmusoknak vagy más módon átalakítani
- könnyen kezelhető
- A tápanyagok optimálisan a növények igényeihez igazodnak
- hosszú távú műtrágyaként is működik
hátrány
Az előnyök meghaladják a hátrányokat, de vannak egyértelmű hátrányok, amelyek szembetűnőek az NPK műtrágyák használatakor.
- általában drágább a vásárlás
- a termelés lényegesen több energiát igényel, ami negatív hatással lehet a környezetre
- A túltermékenyítés esélye meglehetősen magas